2010. december 22., szerda

Szépségkirálynő

Még nyáron akadtam rá a hírre a NAAF honlapján, hogy Delaware államban idén nyáron egy olyan lányt választottak meg szépségkirálynővé, aki tízéves kora óta él együtt a foltos hajhullással.
Sokáig nehéz volt elfogadnom ezt az állapotot, mert nem tudtam sem szépnek, sem nőiesnek látni magam. Kayla története vaószínűleg azért is nyűgözött le, mert nagyszerű példát mutat önelfogadásról, kitartásról, és álmaink valóra válthatóságáról.
Kayla ugyanis gyermekkora óta, hajhullás ellenére is szépségkirálynő szeretett volna lenni, és álma megvalósításában családja és környezete is támogatta.

A versenyen többször is indult, hol parókában, hol anélkül. Idén parókában és kopaszon is végigvonult a színpadon, egy alkalommal két kislány (egyikük alopecia universalisos) társaságában is látható volt.
A verseny óta a NAAF (az Amerikai Foltos Hajhullás Alapítvány) egyik "nagykövete" lett, aki a világbéke helyett inkább a foltos hajhullásra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezzel is segítse sorstársait a betegséggel való együttélésben.
Szépségkirálynővé választása érdekes hír, így nem csoda, hogy több interjú is készült vele, ahol természetesen, gátlások és szégyenkezés nélkül beszél betegségéről parókában és anélkül egyaránt.

Delaware állam szépeként 2011. január 15-én indulhat az USA szépségkirálynője címért, és egy kisfilm segítségével versenybe szállt a közönségdíjért is.

Kíváncsiságból belenéztem a többi "királynő" kisfilmjébe is, de Kayla minden tekintetben magasan a mezőny felett áll! Lent is látható kisfilmjét a következő sorokkal zárja: "A szépség megragadja a figyelmet, a kedvesség viszont a szívet ejti rabul".
A szépségkirálynő választásról, gyerekekről, karácsonyról eszembe jutott, hogy épp egy évvel ezelőtt láttam A család kicsi kincse (Little Miss Sunshine) című filmet. Ajánlom mindenki figyelmébe. Bájos, vidám, tanulságos.

Kayla 2011. január 15-i szerepléséről itt olvashatsz.

Nincsenek megjegyzések: