2010. szeptember 26., vasárnap

(ön)szeretet fontossága

Épp most két éve annak, hogy Zs.-t megismertem. Kapcsolatunk kicsit később kezdődött, és elég reménytelennek indult, de kitartásának köszönhetően aztán mégiscsak belevágtunk és sok-sok közös élményben volt együtt részünk. Nyilván nem véletlen, hogy épp ebben az időszakban haladtam a legtöbbet az önelfogadás felé vezető úton.

Zs.-vel a munkámhoz kapcsolódóan épp abban a periódusban találkoztam először, amikor a korábbi és a későbbi időszakokhoz képest a parókás énem az átlagnál több pozitív visszajelzést és ajánlatot kapott. Mindebben nyilván nagy szerepe volt annak, hogy a változni akarásom elhatározását követően nőiességem kifejezésre juttatására is több figyelmet fordítottam.

Kicsit zavaros érzelmi életem miatt első randevúnkra csak hónapokkal később került sor. Bizonytalan voltam, hogy egyáltalán akarom-e ezt (vagy bármelyik) kapcsolatot, hiszen egy tapasztalat-, önbizalom-, haj- és szőrzethiányos nőt tudtam apportként felajánlani.

Zs.-t azonban nem sikerült elrettentenem. Pedig tényleg mindent "bevetettem". Rögtön az első randin a pénztártól való távozás utáni reklamációt elkerülendő, ismertettem a "csomagolás hibáit", majd újra és újra visszarettentem az érzelmi kötődés újdonságától. De Zs. kitartó volt, és idővel arról is meggyőzött, hogy amit eddig hibának véltem, az sokkal inkább különlegesség, ami akár még vonzó is lehet.

Sokáig, egészen pontosan a fotóim elkészültéig (nem tehetek róla, de nálam ez volt az áttörés), nem értettem, hogy miért tetszem neki, de nagyon hálás vagyok a meggyőzésem terén mutatott kitartásáért (is).

Más egyéb tényezők miatt azonban nem tudtam kapcsolatunkra "örökkön örökké tartó" formában gondolni, ezért kódolva volt, hogy előbb utóbb az elválás fájdalmas periódusán is át kell majd esnünk.

Életünk e pontjához érve érdekes volt megtapasztalnom kopasz énem reakcióját, aki e kapcsolatban élvezhette először azt, hogy őt is szereti végre valaki (itt a családtagoktól kapott szeretettől, annak eltérő jellegéből adódóan, eltekintenék).

Ekkor jöttem rá, hogy mindaddig, amíg nem vagyok képes feltétel nélkül elfogadni, és szeretni magamat, addig az érzelmi életem sem lehet stabil és kiegyensúlyozott.

Azóta kevésbé vagyok szigorú magammal szemben, igyekszem minél több olyan dolgot csinálni, amit élvezek és örömmel tölt el, elkezdtem lazítani túlzott maximalizmusomon és kötelességtudatomon, és nem utolsó sorban rendszeresen biztosítom kopasz énemet arról, hogy igen is szeretem...

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

2010. szeptember 20., hétfő

Álom és valóság

Van egy visszatérő álmom. Valójában van több is, de most csak a blog szempontjából relevánssal foglalkoznék.

Álmomban időről időre visszatérő élmény, hogy ismét van hajam. Nem egyszerűen csak azt álmodom, hogy van hajam, hanem, hogy MEGINT van. Leírhatatlan örömet szoktam érezni, ahogy gyönyörködöm dús hajamban, és boldogan konstatálom, hogy a hajhullásnak immár vége és ismét a saját hajkoronám ékesít. Az is egy furcsasága az álmomnak, hogy eszembe jut, hátha csak álmodom, de aztán megbizonyosodom róla, hogy ez a valóság, és akkor megnyugszom.

A reggelek éppen ezért egy-egy ilyen álom után igencsak keservesek voltak. Olyan jó volt ugyanis álmomban megint "normálisnak" lenni, a tükör előtt szépítkezni,
és a hajammal babrálni. Az ébredéskori valósággal aznap még az átlagosnál is kicsit nehezebb volt együtt élni...

Igyekeztem is gyorsan kiverni a fejemből ezeket a képeket, míg rá nem jöttem, hogy ezeknek az álmoknak és a közben átélt élményeknek is van haszna.

Az elmúlt pár évben kezembe akadtak különféle könyvek arról, hogy mi magunk, ha valóban akarjuk a változást, akkor mi mindre lehetünk képesek. Az agykontroll, a titok, a vonzás törvénye, a megerősítő mondatok használata megosztja az embereket. Vannak, akik fanatikusan hisznek bennük, mások hallani sem akarnak róluk. Én kíváncsisággal vegyes nyitottsággal olvastam ezekről a módszerekről, és néha meg is tapasztaltam, hogy lehet velük sikereket is elérni.

Amikor azonban a hajam kinövesztésére szerettem volna a vizualizáció eszközét alkalmazni, és el szerettem volna képzelni magamat hajjal, azt tapasztaltam, hogy már nem is tudom, milyen ez az érzés...

Egy újabb álom után jöttem rá, hogy az ott átérzett örömet, érzést nem kitörölni kell a fejemből/lelkemből, hanem át kell emelni a mindennapokba, és időről időre (leginkább minden nap) elképzelni, hogy az álmom a valóság.

Már nem akarok felejteni...

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.


Ui.: Egy későbbi álomélményemről ITT olvashatsz. Részletes információ a foltos hajhullásról ITT található. 

2010. szeptember 4., szombat

Alopecia Areata, alias Foltos Hajhullás

Első bejegyzéseim egyikében Alopeciát egy női névhez hasonlítottam, és így jellemeztem: "latin eredetű szó, jelentése hajhullás". Nos, "kutatómunkám" eredményére tekintettel most pontosítok. Az „alopécia” a görög eredetű Alopex szóból származik, melynek jelentése: a róka, aki rendszeresen levedli a szőrét.

Ha Areata, akkor foltokban, ha Totalis, akkor a teljes fejbőrön, ha Universalis, akkor mindenhol.

**********************
Idézet a NAAF tájékoztatóból:
A foltos hajhullás egy gyakori betegség, amely a haj/szőrzet kihullását eredményezi a fejbőrön, vagy bárhol máshol. Általában egy, vagy több kicsi, kör alakú, sima folttal kezdődik. Férfiaknál, nőknél egyaránt előfordul, és bármely életkorban megjelenhet, de gyakran már gyermekkorban jelentkezik.

Foltos hajhullás során az érintett hajhagymák kicsivé válnak, drasztikusan lelassul a haj termelése, és hónapokig, vagy akár évekig sincs a bőrön látható hajnövekedés. Általában a fejbőrt érinti, de a szakállon, vagy a test bármely más szőrzettel borított felületén is jelentkezhet.

Bizonyos esetekben csak néhány kisebb folt jelentkezik, melyek egy éven belül visszanőnek. Más esetekben kiterjedt foltok keletkeznek, és akár az egész fejbőrről, illetve a test teljes felszínéről eltűnik a haj és a szőrzet.

De ami a legfontosabb: mindegy, hogy milyen kiterjedt a haj- és szőrzetveszteség, a hajhagymák élnek, és készek rá, hogy bármikor újrakezdjék a haj termelését, amint megkapják a megfelelő jelet erre. A hajnövekedés megindulása mindenféle kezelés nélkül, akár sok-sok év után is bekövetkezhet!

********************
Ha még többet szeretnél megtudni a foltos hajhullásról, akkor látogass el erre az oldalra is, ahol összegyűjtöttem minden releváns információt a foltos hajhullás nevű betegségről.

Alapítvány a Foltos Hajhullásban szenvedőkért

Nemrég levelem érkezett az amerikai Nemzeti Alopecia Areata Alapítványtól (NAAF).

Nem emlékeztem, hogy mikor regisztráltam, de mivel meg szoktam fordulni a honlapjukon, gondolom az egyik alkalommal a címemet is megadtam nekik.

Nagyon hasznosnak tartom a tevékenységüket, és még az sem volt illúzióromboló, hogy a kézhez kapott bemutatkozó levelükben a bankszámla számukat is megküldték, ha netalán talán adakozni lenne kedvem.

Bizonyára a közel 30 éves múltjuknak és az USA méreteinek is köszönhető, hogy nagyon sok tagjuk van. Az évente megrendezésre kerülő konferenciájukra is mindig nagyon sok Alopeciás és családtagjaik látogatnak el.

Évek óta egy "vérbankot" is működtetnek, ahol a foltos hajhullásban szenvedő önkéntes "adakozók" vérét gyűjtik össze kutatási célból, és ennek köszönhetően olyan nagyságrendű mintára tettek szert a kutatók, ami nagyban hozzájárul sikeres munkájukhoz. A kutatást, mely elsősorban a géneket vizsgálja, szintén az Alapítvány támogatja. Első sikeres áttörést a gének beazonosításában idén értek el, és most a kutatási protokoll alapján egy újabb vizsgálatot végeznek az eredmények alátámasztása érdekében.

A tájékoztatást is zászlajukra tűzték, ezért én is kaptam egy nagyon praktikus brossurát a legfontosabb tudnivalókról. Még ennyi év Alopeciaval való együttélés után is tudtak újat mondani, pedig infóvadászatom már tart egy ideje a témával kapcsolatban.

Rendkívül hasznos lenne, ha az AAs, AUs betegek itthon is hasonlóan egzakt módon tájékozódhatnának a betegség várható alakulásáról, a kezelési módokról, és az alternatív megoldásokról.

Ideális esetben a bőrgyógyászoknak (akiknél általában diagnosztizálásra kerül a betegség) kellene ilyen prospektusokat az érintettek kezébe adni, ami persze egyelőre csak egy utópisztikus elképzelés, hiszen idehaza nincs olyan szervezet, amely a NAAF-hoz hasonlóan segítené a betegséggel való megbirkózást és az informálódást.

Természetesen egy magyar prospektus hiánya nem lehetne akadálya a megfelelő szóbeli tájékoztatásnak, de tapasztalataim alapján jelenleg leginkább a szerencsén és egy-egy orvos lelkiismeretességén múlik, hogy az Alopeciával együtt élni kényszerülők hozzájutnak-e a megfelelő információkhoz és a méltóságteljes bánásmódhoz.

Rajtam viszont ne múljon a dolog! A NAAF prospektus lényegi elemeit a jövőbeli bejegyzéseimben közkincsé teszem majd.

További információ a foltos hajhullásról ITT található.