2010. március 13., szombat

A visszatérés

Két évig bírta tehát nélkülem Alopecia, mert aztán csendesen visszalopózott és a korábbi módszerét alkalmazva négy éven keresztül nem volt hajlandó felhagyni ezzel a kényszerű társbérlettel.

Hosszú, derékig érő, dús hajamban szerencsére kényelmesen elfért, mégsem volt felhőtlen az együttélésünk, hiszen mégiscsak szerettem volna megszabadulni a betolakodótól.

Emlékeim szerint megint végigjártuk az összes ilyenkor szokásos kivizsgálások sorát, de végül egy gyerekpszichológusnál állapodtunk meg, mivel szüleim válása volt az egyetlen támpont és összefüggés a velem történtek és Alopecia visszatérése között.

Közel három éven át jártam heti rendszerességgel Judit doktornőhöz, és bár emlékeim igencsak elhalványultak már, nem úgy emlékszem, mintha valódi pszichoterápia zajlott volna.

Emlékszem viszont, hogy a haj- és bőrproblémákra kiválónak ítélt élesztőt kellett ennem, amit joghurtba kevertünk, de az íze és szaga így is borzalmas volt. Nem csoda, ha ezt követően több mint tíz évig nem kívántam sem a joghurtot sem az élesztőt. Ez utóbbival kapcsolatban azóta sem érzek arra mély késztetést, hogy nyers állapotában elfogyasszam.

Eközben Judit doktornő a lélek titkainak feltárása helyett a foltos fejbőröm stimulálásával, majd pedig akupresszúrával igyekezett hozzájárulni Alopecia elüldözéséhez, ami végül 15 éves koromra sikerült is.

Micsoda öröm volt végre úgy hordani, úgy fésülni a hajam, ahogy csak akartam!

Ha tudtam volna, hogy hajam takaró-funkciójára még később is szükségem lesz, talán nem kezdtem volna bele Alopecia távozása után a frizurakísérletekbe...

Részletes információ a foltos hajhullásról ITT található. 

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.