Foltos hajhullás

A hajhullásnak (alopecia) többféle formáját különböztetik meg. Ez a blog kizárólag az autoimmun eredetű foltos hajhullással (alopecia areata - AA) és ritkább megjelenési formáival (alopecia totalis - AT, és alopecia universalis - AU) foglalkozik. Az összegyűjtött informármációk mellett a személyes tapasztalataimat is megosztom: az eltérű színű/aláhúzott szövegrészekre, linkekre kattintva érhetőek el ezek az írások.  

Az amerikai Nemzeti Foltos Hajhullás Alapítvány (NAAF) szerint a Föld lakosságának 1,7-2 százaléka tapasztal életében legalább egyszer foltos hajhullást. Azok, akiknél ez a betegség éppen aktuálisan fennáll, kevesebben vannak: az Egyesült Királyságban ezt a számot a lakosság 0,1, Európa többi országában 0,1-1, az USA-ban pedig 0,1-0,2 százalékára becsülik. Az érintettek számát tekintve nincs szignifikáns eltérés a nem tekintetében: férfiaknál és nőknél egyaránt jelentkezhet. A kor szerinti megoszlást vizsgálva a tapasztalatok szerint kicsit nagyobb eséllyel jelentkezik húsz éves kor alatt. 

Magyarországon, ha a 0,1 százalékos becslésből indulunk ki, akkor 10.000 körül lehet a foltos hajullásban (alopecia areata) érintettek száma, és ezen belül 500 körül lehetnek azok, akik (előfordul, hogy csak átmenetileg) teljes haj- és szőrzetvesztést tapasztalnak. Az egyik tanulmány szerint a magyar lakosság két százaléka lehet érintett a hajhullás valamennyi (tehát nem csak a foltos hajhullás) típusát egybeszámítva.

A diagnózist orvos (bőrgyógyász) állítja fel, aki sok esetben azt már szemrevételezéssel is meg tudja állapítani. 
A bőrgyógyász a kivizsgálások során szövetminta vizsgálatot is kérhet, ha úgy ítéli meg, hogy az a diagnózis felállítását elősegíti.

A haj foltokban történő kihullásának kivizsgálása a kezelő orvos segítségével az alábbi területeket érint(het)i. 
Szinte minden esetben góckutatással (pl. mandula, fog) kezdődik a vizsgálat, mert a szervezetben lévő gyulladás is okozhatja a haj foltokban történő kihullását. A kivizsgálásnak általában része egy teljes vérképelemzés (vas, cukor, vesefunctio, májenzimek, stb.). A szakorvosi vizsgálatok keretében általában a nőgyógyászati, fogászati és fül-orr-gégészeti vizsgálatokra kerül sor. A belgyógyászaton végzik a célzott gastroenterológai vizsgálatokat, ahol kizárható a lisztérzékenység, illetve a szintén autoimmun Chron betegség. Az infektológus szakorvos az esetleges belső fertőzéseket és gyulladásokat tudja vizsgálni. Immunológiai konzultáció esetén kérhető vérvizsgalat és egy részletes ellenanyagszűrés. (A felsorolás nem teljeskörű. A kezelőorvos minden esetben az egyén kórelőzménye alapján mérlegeli a szükséges vizsgálatokat.)
   
Amennyiben nem találni más okot a foltok megjelenésének hátterében, akkor a foltos hajhullás nevű autoimmun betegséggel lehet dolgunk. 

Kárpáti Sarolta, Kemény Lajos, Remenyik Éva (szerk.) (2013): Bőrgyógyászat és venerológia című szakkönyvben (Medicina, p. 595-597.) az alábbi definíció található: „Az alopecia areata egy multifaktoriális, autoimmun eredetű, recidívára hajlamos bőrbetegség, mely a populáció 0,1-0,2%-át érinti. Bármely életkorban jelentkezhet, férfiakat, nőket egyaránt érint. A betegség körülírt, reverzibilis szőrzetvesztést okoz elsősorban a hajas fejbőrön, de a klinikai tünetek bármely szőrtüszővel rendelkező bőrterületen (szemöldök, szakáll, testszőrzet) is megjelenhetnek. Az esetek egy részében (kb. 5%) teljes kopaszsághoz vezet (alopecia totalis). Még ritkább esetben (kb. 1%-ban) a szőrzetvesztés kiterjed gyakorlatilag az összes szőrtüszővel bíró bőrterületre (alopecia universalis). A betegség etiologiája a mai napig felderítetlen, specifikus terápia emiatt nem áll rendelkezésünkre. Lefolyása során spontán remisszió is létrejöhet. Lokális vagy szisztémás immunoszuppresszív kezelések megállíthatják a folyamatot és hajvisszanövést eredményezhetnek, azonban a betegség hajlamos rossz prognózisúvá válni terápiarezisztenciát, tartós haj- és szőrzethiányt eredményezve.”

Az Angela M. Christiano vezetésével és az amerikai Nemzeti Foltos Hajhullás Alapítvány (NAAF) finanszírzása mellett zajló kutatások alapján azt találták, hogy az érintettek immunrendszere, valamint hajhagymái/szőrtüszői közötti speciális interakció eredménye a haj- illetve a szőrzet akadályozott növekedése.

Az autoimmun betegségek hátterében megfigyelhető a genetikai hajlam, ám a genetikai tényező mellett mindig van egy ún. egyéb tényező is, amelyek együttesen eredményezik a tünet, jelen esetben a foltos hajhullás megjelenését. Vizsgálták a lehetséges "egyéb" tényezőket is: például vírusos fertőzések, fogamzásgátló tabletta ösztrogén tartalma, a foltok megjelenését megelőző hat hónapban komoly lelki megterhelést jelentő esemény (stressz) egyaránt a vizsgálatok célkeresztjébe kerültek, de egyértelmű összefüggést nem tudtak kimutatni. E folyamat jobb megismerése, valamint a gyógymód felkutatása érdekében jelenleg is számos kutatás van folyamatban, elsősorban külföldön (ld. később).

Készült egy érdekes interjú Falus András akadémikussal a Mindennapi Pszichológia Magazinban a genetikai hajlam aktiválódásról, melynek összefoglalása ITT olvasható.  

A foltos hajhullás lefolyása
A foltok általában minden előzetes tünet nélkül jelennek meg, esetleg az érintett fejbőr felület enyhe viszkető és bizsergő érzése kíséretében. Lefolyása sok esetben hullámzó: megjelenhetnek új foltok is, de a foltos területre a haj bármikor visszanőhet. A visszanövő haj lehet, hogy ősz/fehér (pigment nélküli), de az eredeti hajszín is hamarosan megjelenhet. Az esetek nagy részében az eredeti hajszín visszanövése tapasztalható.

Egyénenként változó, hogy a foltos hajhullás mennyi ideig áll fenn. Az egyik amerikai tanulmány szerint az esetek 80 százalékában csupán egyetlen folt jelentkezik, ahol újra ki is nő a haj. Egyes kutatások szerint abban az esetben, ha a fejbőr kevesebb, mint 25 százaléka érintett, akkor két éven belül az esetek 90 százalékában teljes hajvisszanövés tapasztalható. (Sajnos a forrást utólag ezekhez a kutatásokhoz már nem találtam meg újból - a Szerz.)

Ritkán (az esetek 1-5 százalékában) a haj- és szőrzet kihullása a teljes fejbőrt (alopecia totalis), vagy a teljes testet (alopecia universalis) érintheti. Mivel a hajhagymák mindvégig életképesek, a haj- és/vagy a szőrzet visszanövésére - mégha ennek valószínűsége kisebb is, de - évekkel később is van esély.

Terápiás lehetőségek
Célszerű minden lehetséges okot kivizsgálni, mert ha nem az autoimmun eredetű hajhullásról van szó, akkor annak kezelése is lehetséges az ok megtalálását követően.

A hajhullás lefolyása, valamint a hajnövekedés megindulása egyénenként nagyon eltérő. Arra is van példa, hogy a tünet kezelések nélkül, magától is megszűnik, azaz a haj magától is visszanőhet. Érthető azonban, hogy az érintettek mindent elkövetnek, hogy visszaszerezzék a kontrollt a hajszálaik felett. Ugyanakkor az autoimmun eredetű foltos hajhullás esetében egyelőre célzott, az okot megszüntető terápia nem ismert. A tünet kezelésére vannak lehetőségek, melyről a bőrgyógyász szakorvos tud felvilágosítást adni. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának oldalán található egy rövid leírás a foltos hajhullás egyes kezelési lehetőségeiről. A tapaszataltok szerint az egyes kezelési lehetőségek (pl. szteroid, fényterápia, stb.) egyénenként változó eredményre vezetnek, az esetek egy részében a hajnövekedés a kezelés végeztével megállhat.  Mindig érdemes részletes tájékoztatást kérni a kezelés menetéről, várható eredményességéről, és az esetleges mellékhatásairól.

(A hajhullás kezelésének egyes terápiás lehetőségeiről az ezen a linken elérhető tanulmány ad egy átfogó képet. Figyelem: a linken valamennyi hajhullás-típusra (tehát nem csak a foltos hajhullásra) vonatkozóan szerepelnek a kezelési lehetőségek.)

Családi halmozódás
Az autoimmun eredetű foltos hajhullással érintettek hozzávetőlegesen 20 százalékánál más családtag (nem feltétlenül a közvetlen felmenő vagy leszármazott) is érintett lehet. Általában azoknál, akiknél a betegség harminc éves kor felett jelentkezik, kisebb az esélye más családtag érintettségének. 

A továbbörökítéssel kapcsolatban a meglévő információk alapján arra lehet következtetni, hogy a hajlam ugyan továbbadható, de mivel a hajlam aktiválódása számos egyéb tényezőtől függ, ritka, hogy a szülő és a gyermek is érintett. Gyakrabban jelentkezik olyanoknál, akiknek a szülei nem érintettek. Amennyiben viszont a szülő és a gyermek is érintett, a szülő minta lehet a gyermeke számára, hogy a foltos hajhullással együtt is lehet teljes életet élni. 

Kutatások
Az USA-ban jelenleg folyó kutatások szerint a foltos hajhullás az egyes típusú cukorbetegség és a reumás izületi gyulladás betegségekkel mutat genetikai rokonságot. A kutatások jelenleg is folynak, és sokan nagy reményeket fűznek az esetleges gyógymód mielőbbi megtalálásához. A kutatásokról még ITTITT és ITT is írtam.

(Ez az Amerikai Foltos Hajhullás Alapítvány rövid, angol nyelvű videója. Magyar nyelvű videót ld. lentebb.)

A folyamatban lévő kutatások egyike 2014-ben biztató eredményt hozott (magyarul ITT, angolul pedig ITT, ITT, ITT és ITT olvasható róla egy cikk), az Amerikai Foltos Hajhullás Alapítvány (NAAF) egyelőre még türelemre int, mivel sok vizsgálat szükséges a gyógyszer eredményességét, biztonságosságát és hatásának tartósságát illetően.

Lelki hatások
A hajhullás külső megjelenésre gyakorolt hatását az érintettek egy része lelkileg is megterhelőnek érezheti. Az egészségügyi ellátás mellett ezért a lelki támogatásnak is fontos szerepe van, melyben sokat tudnak segíteni a szülők, a családtagok, a barátok és a sorstársak is.

Érdemes időt adni magunknak, családtagjainknak és a környezetünknek a helyzet és az ezzel kapcsolatosan megjelenő érzések feldolgozására, valamint kihullott hajunk elgyászolására. Erről bővebben ITT írtam.

A személyiség, az életkor, a hajhullás lefolyása, vagy az éppen aktuális önértékelés függvényében egyénenként változó, hogy ki mit él át, és milyen érzéseket tapasztalat a hajhullás során. Gyakori érzés ilyenkor az átmeneti tehetetlenség, valamint az ismeretlenség miatti különböző félelmek.

Ugyanakkor a tapasztalatok szerint előbb vagy utóbb mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb módot arra, hogy a foltos hajhullással együtt is teljes életet éljen. Néhány előnye - gondolatébresztésül - például ITT, néhány praktika pedig ITT olvasható.

A lelkivilág és a betegségek kapcsolatáról szóló bejegyzés ITT olvasható.

Támogató csoport
Magyar Alopecia Areata Közösség néven működik 2010 óta az önsegítő/támogató csoportunk.

Bővebb informácó a csoportról ITT található.

A szülőknek szóló bejegyzések ITT olvashatóak.

A csoporttagokkal közös figyelemfelkeltő akciónk a kaTARzis kiállítás, a kapcsolódó bejegyzések ITT olvashatóak.

További nézni- és olvasnivalók:
Dr. Kui Róbert, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának orvosa, a kaTARzis kiállítás szegedi megnyitóján röviden a következőképpen ismertette a foltos hajhullást:  


A foltos hajhullással (is) foglalkozó tanulmányok:
1) http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/komplementerm/2001/1/hajh.htm
2) http://www.dermall.hu/images/pdf/ajanlas/209-1-BETEGTAJEKOZTATO-v1-alopecia-areata.pdf
3) (angolul tudóknak) https://www.naaf.org/advance-research?pagename=research_intro


Végezetül, ne feledd, hogy az AU nemcsak az Alopecia Universalis rövidítése, hanem az arany vegyjele is! Határtalanok a lehetőségeink, hiszen értékesek és különlegesek vagyunk!
---------------------------------
Személyes tapasztalatom pozitív szempontjai az alábbi pontokba szedve találhatóak:

Nincsenek megjegyzések: