2012. augusztus 25., szombat

Önértékelési nyilatkozat

Kádár Annamária pszichológus szerint önbecsülésünk azt mutatja meg, hogy mennyire fogadjuk el és becsüljük saját magunkat, határainkkal és lehetőségeinkkel együtt. 

Hajhullásom, kopaszságom éveken keresztül kiváló okot szolgáltatott arra, hogy ne fogadjam el önmagam. Az önismeret göröngyös útjára lépve azonban jó néhány felismeréssel gazdagodtam. Többek között azzal, hogy a külsőmben bekövetkezett változást eleve meglévő önértékelési problémám miatt nem tudtam éveken keresztül feldolgozni.

Alacsony volt az ún. belső önbecsülésem (erről majd írok még egy későbbi bejegyzésben), ezért kívülről vártam a megerősítést. Ennek megszerzése érdekében a maximumot akartam nyújtani mindig, mindenben. A kopaszság pedig egyáltalán nem szerepelt a tökéletessé válásom összetevői között, ezért megbénított a tehetetlenség az Alopeciával folytatott küzdelmem során.

Csak akkor tudtam alacsony önértékelésem valódi okaival szembesülni és foglalkozni, amikor megbékéltem hajam elvesztésével: első lépésben megláttam a szépségét, majd élvezni kezdtem az előnyeit, aztán elfogadtam, majd megszerettem a tükörből rám tekintő ismeretlen ismerőst. Örülök, hogy nem adtam fel, és végül vissza vettem Alopeciától az irányítást.

Kádár Annamária szerint Virgia Satir Én én vagyok és így vagyok jó című önértékelési nyilatkozatát érdemes időnként újraolvasni, és tudatosítani magunkban legfőbb üzenetét: mindig van lehetőségünk arra, hogy életünket megváltoztassuk és új utakon elinduljunk, hogy szembenézzünk a saját félelmeinkkel.


Kép: Karol Bak.  Kép innen.

Önértékelési nyilatkozat

"Nincs a világon még egy ugyanilyen ember. Egyes részleteket tekintve sokan hasonlítanak hozzám, de egészében véve senki. Ennélfogva bármit teszek, azt magamnak tulajdoníthatom, hiszen én magam választottam.

... Én rendelkezem mindenemmel –
a testemmel és annak minden mozdulatával;
az elmémmel, valamennyi gondolatommal és ötletemmel;
a szememmel és a képekkel, melyeket észrevesz;
az érzéseimmel, legyen bár az harag, öröm, csüggedés, szeretet, csalódottság, vagy izgalom;
a számmal és minden szóval, ami elhagyja, akár udvarias, akár durva, kedves, helyénvaló vagy sem;
a hangommal, legyen az hangos vagy kellemes;
minden cselekedetemmel, függetlenül attól, hogy saját magamra vagy másokra irányul.

Magam birtoklom a képzeletemet, az álmaimat, reményeimet és félelmeimet. Az enyémek győzelmeim és sikereim, kudarcaim és balfogásaim.

Mivel a magam ura vagyok, tökéletesen megismerhetem magamat. Ezáltal minden részemhez bensőséges szeretet és barátság fűzhet. Minden porcikámat érdekeimnek megfelelően használhatom. Tudom, hogy akadnak bennem érthetetlen vagy számomra még ismeretlen vonások, de amíg barátsággal és szeretettel viszonyulok magamhoz, addig bátran és bizakodva kereshetem a rejtélyek megoldását és önmagam jobb megértésének lehetőségeit.

Akármilyennek tűnök, bármit mondok vagy teszek, gondolok vagy érzek egy adott pillanatban, az mind-mind én vagyok. Bármely időpontban hitelesen képviselem saját magamat. Ha később visszagondolok arra, milyennek mutatkoztam, szavaimra, cselekedeteimre, eszméimre és indulataimra, talán ez vagy az tőlem idegennek tetszik majd. Akkor elvethetem azt, ami nem hozzám való, megtarthatom azt, amit lényemhez megfelelőnek bizonyult, és kitalálhatok valami újat ahelyett, amitől elfordultam.

Érzékeim és képességeim segítségével megállhatom a helyemet, közel kerülhetek másokhoz, eredményeket érhetek el, értelmet és rendszert vihetek az engem körülvevő személyek és dolgok tömegébe.

Bírok magammal, tehát irányíthatom magamat.

Én én vagyok, és így vagyok jó."

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

2012. augusztus 19., vasárnap

Tehetetlenség és remény

Tehetetlen vagy... Próbálod, de mégsem tudod befolyásolni a hajszálak és a foltok között zajló küzdelmet. Mindent elkövetsz, hogy a hajszálaid eséllyel induljanak a következő napi csatába, és reménykedsz, hogy reggelre nem lesz nagyobb és több kopasz folt a hajadban. 

Aztán megjelenik a kétségbeesés és a düh, amikor újabb foltot találsz. Legszívesebben darabjaira törnéd a tükröt, amin keresztül a rossz hírről értesülsz. Nem meglepő, hogy utálni kezded a tükörképed....és mégis....nehéz megállni, hogy ne óránként ellenőrizd, valóban jól láttad-e...

Vissza akarod venni az irányítást, ezért újra kutatni kezdesz. Milyen orvosnál nem jártál még? Milyen vizsgálatokon lehetne még átesni? Milyen szerrel nem kísérleteztél még... És a remény újra felüti fejét. 

Reménykedsz benne, hogy most majd megtalálják az okát, meglesz az ellenszer, és akkor végre vége ennek a pokolnak. Az nem lehet, hogy örökre így marad... Még csak pár éve küzdesz, de már olyan fáradtnak érzed magad... Kizárt, hogy így maradjon. Kizárt, hogy kibírd ezt a küzdelmet az elkövetkező 5-10-20-30-40 éven át... 

És ekkor úgy tűnik, hogy az egyik foltod mintha talán kisebb lenne. Ismét megnézed, és igen, tényleg, újra megjelentek a hajszálak...  

Észre sem veszed, de beszűkül a gondolkodásod. Nem foglalkoztat más, csak a hajad. Hullik-e, nő-e, látszanak-e a foltok, mivel takard el?
Photo by Nanoo G.

Idegenkedsz tőle, de egyre többször jut eszedbe a paróka... de nem, mégsem... kizárt, hogy ideáig eljuss. Te aztán biztosan nem veszel... Aztán a sírás kerülget, amikor az elsőt felpróbálod... De hisz ez nem is te vagy! Szúr, durva a tapintása, mintha sapkát hordanál... mennyivel szebb volt a saját hajad... Vissza akarod kapni a saját hajadat... Azzal a meggyőződéssel mész ki a bolt ajtaján, hogy neked ez nem kell... pedig az orvos is azt mondta, hogy talán nem ártana venni egyet... Kis idő múltán visszamész, és gondolkodás nélkül böksz rá az első valahogy kinézőre, hisz kínos lenne még tíz másikat felpróbálni... Jó lesz ez... úgyis csak végszükség esetén fogod a fejedre tenni...

Hihetetlen, hogy mennyi ideje küzdesz, miközben csak egyetlen kérdésre keresed a választ: mitől hullik a hajad? Egyetlen vágyad, hogy valaki megmondja végre, mi ez és meddig tart. Ehelyett százféle találgatás, egymásnak ellentmondó tanács a válasz. De ennek ellenére jól esik, ha egy bizakodó szakember kezei közé kerülsz, akiért bármilyen vizsgálatra és kezelésre képes vagy, miközben utálod azt, aki megpróbálja reményed halványan pislákoló szikráját eloltani. 

Fáradt vagy, kimerített ez a harc... Semmire nem vágysz jobban, mint békére, és hogy élni kezdj végre. Szép lassan kezd formát ölteni benned egy gondolat: "ha megpróbálnám szépnek látni...ha megpróbálnám elfogadni...talán akkor végre szabad lennék..."  
...

Így kezdődött minden... így e blog is, és vele együtt felnőtt életem...

.............................................................................................................

... és amit ekkor még nem is gondoltam, hogy nem is olyan sokkal később:
  • meglátom az állapotomban rejlő szépséget és különlegességet
  • a ruhatáram természetes részévé válik a parókám, azaz egészen pontosan a parókáim és kendőim;
  • sorstársakra találok, akikkel létrehozzuk a támogató csoportot a foltos hajhullásban érintettek számára;
  • megálmodjuk és valóra váltjuk a kaTARzis kiállítást
  • az önismeret útjára lépek, teszek az önértékelésem növeléséért, és életem természetes részévé válik az önszeretet (hajjal és haj nélkül egyaránt) 
"Ami megváltoztatható, azt meg kell változtatni. Ahol valami megváltoztathatatlan, ott magamat kell megváltoztatnom." Alfried Langle (osztrák pszichológus) 

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

2012. augusztus 15., szerda

Műszál vagy humán paróka?

(A bejegyzés eredetileg 2012-ben született, de folyamatosan frissítem az aktuális információkkal, lehetőségekkel.)
 
Rendszeres olvasóim tudják már, hogy sokáig idegenkedtem a műszál hajas parókáktól, és éveken keresztül csakis emberi hajból készült parókát voltam hajlandó hordani. Most azonban már jó sok tapasztalattal rendelkezem mind a humán, mind pedig a műszálas (szintetikus) paróka viselését illetően, ezért gondoltam, hogy hasznos lenne összegyűjteni a két típus tulajdonságait, mivel mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. 

Bár nem gondoltam volna, hogy így lesz, de nekem beváltak a műszálas változatok. Az egyik érvem mellettük, hogy egy emberi hajas paróka áráért (ami akár két-háromszázezer forint is lehet) akár négy-öt (fazontól, ártól függően esetleg még több) szintetikus parókát is tudok venni, így pedig könnyebben és gyakrabban tudok kísérletezni a különböző fazonokkal: mintha a saját hajam lenne, és időről időre új színt és formát készítene a fodrászom. Ezek többsége ráadásul extra divatos és nagyon jó minőségű: a szálaik szépen, egyenként, természetesen mozognak, a színeik pedig gyakran még az enyhe lenövést is imitálják. Szakavatatlan szem meg nem mondja róluk, hogy parókák, ezért készüljünk rá, hogy sokan megkérdezik majd a fodrászunk elérhetőségét. ;)
© Fotók saját archívumból, valamint Verbőci Patrícia, Molnár Gábor és Aradi Barna munkái  

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én a rövidebb fazonokat részesítem előnyben, amelyeknél tényleg szinte mindegy, hogy szintetikus vagy humán hajas változatot választunk-e. A hosszabb fazonú műszálas parókák egyik komoly hátránya ugyanis, hogy a ruhával, sállal érintkezve nagyon könnyen és gyorsan "kiszálkásodik" a végük, ami néhány hónap után már eléggé látványossá és zavaróvá válik, így előfordulhat, hogy akár már háromhavonta is cserélni kell őket. Ezért azok, akik a hosszabb hajat szeretik, gyakrabban választják a emberi hajból készült parókákat, amelyek megfelelő ápolás mellett akár több éven keresztül is hordhatóak. A humán parókák ráadásul teljesen úgy "viselkednek" - ugyanúgy moshatók, formázhatók, festhetőek - mintha a saját hajunk lenne.

Ez az előny azonban néha a hátrányuk is! Az emberi hajból készült frizurák színét kiszívhatja a nap, esős-párás időben pedig a következő mosás-formázásig a formájukat is elveszítik. Ezzel szemben a szintetikus hajból készült göndör frizura párás időben is göndör marad, és a színe sem fakul meg. Csak az a fránya szálkásodás ne lenne! A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy bár a műszál hajas parókák ápolása pofon egyszerű (rövid áztatás, balzsamozás és pár órás száradás után mindig ugyanolyan, mintha most léptünk volna ki a fodrászszalonból), némelyik fazon úgy nyolc-tíz hónap hordás után már kicsit azért ellaposodik és kissé sapkaszerűvé válik.

Ha tehát valaki hosszú hajat szeretne, hosszabb távon érdemesebb az emberi hajas változatot választania, ami akár két-három éven keresztül is hordható. Ezeket lehet szárítani, csavarni, sütni, formára vágni. A műszál hajas változatot inkább azoknak érdemes választaniuk, akik a rövidebb fazonokat szeretik, és nem szeretnének sokat bíbelődni a frizura elkészítésével. A szintetikus hajat (néhány drágább kivételtől eltekintve), nem érheti hő, ezért vigyázni kell a szaunával és a sütés-főzéssel is, és nem lehet őket beszárítani, besütni sem. Cserébe viszont minimális energiabefektetéssel és a várásárláskor kapott ápolási tanácsokat betartva sokáig (majdnem) ugyanúgy néznek ki, mint amikor először kivettük őket a szalonban a dobozból.

Műszálas paróka vásárlásakor évente egyszer receptet is kérhetünk a bőrgyógyászaton. Erről bővebb információ itt található.

A különböző fazonokról és típusokról további részleteket tudhattok meg a biatorbágyi Rose Hair Studio videójából és bejegyzéséből. Ezen felül Budapesten jó minőségű (pl. a német Ellen Wille) műszálas parókákat a Hair Club, a Wigplanet és a Wigimplex üzleteiben, illetve ezen forgalmazók vidéki partnereiknél tudjátok beszerezni. Érdemes vásárlás előtt szétnézni a webshopjaikban is, ahol a kínálat és az árak is összehasonlíthatók.

Vásárláskor próbáljatok fel többféle fazont, hosszúságot és színt is. Ha tudtok, vigyetek valakit magatokkal, aki segít a döntésben. Készítsetek a felpróbált darabokról fényképeket, és nézzétek vissza így is őket, mielőtt kiválasztjátok a próbafolyamat végén a szívetekhez legközelebb állót. 

Létezik egy ún. hajprotézis megoldás is, ami tulajdonképpen egy emberi hajból készült, egyénre szabott, lélegző membrába szőtt, majd fejre ragasztott paróka (lehet benne aludni, sportolni, fürdeni). Felragasztás után kb. kéthavonta kell vele visszajárni egy speciális ápolásra (ún. refúzióra). Részletekért érdeklődni itt lehet. 

Ha csak a paróka átmeneti rögzítésre van szükségetek, akkor a paróka szalonokban vagy professzionális sminkkellékeket árusító üzletekben kapható a rögzítést segítő kétoldalú ragasztószalag és -gél, valamint ragasztó-eltávolító balzsam is, a nagyobb drogériákban és szupermarketekben pedig ragasztó zselé (pl. Schwarkopf Got2b), de manapság már a külföldi webáruházak kínálatában is könnyen elérhetőek. 
A paróka viselését megkönnyítheti a paróka-alá-való bambusz sapka, melyről itt és itt írtam, téli prakitikáimról pedig itt olvashattok. További tippeket és információt a paróka címkés bejegyzéseknél találtok.

A parókát helyettesítő megoldásokról a kendők-sapkák címke alatti bejegyzésekben található néhány praktikus tanács és ötlet.
Néhány egyszerű, a fenti képeken is látható kendőkötési technikát videón is megnézhetitek (itt).

© Minden jog fenntartva! Az írás és a fényképek engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

2012. augusztus 6., hétfő

Londoni aranyérem

Sydney után Londonban is egy sorstársunk állhatott a dobogó legfelső fokára. Az elszánt és kitartó Joanna Rowsell, a brit kerékpár csapat tagjaként kapott aranyérmet - a világbajnoki mellé az olimpiait is begyűjtve.

A most 23 éves Joanna haja 10 éves korában kezdett hullani. Szégyenlős, visszahúzódó lány volt, míg nem egyszer csak rátalált a kerékpározásra. Megviselte, hogy hosszú, gyakran lófarokban hordott haját elveszítette, ezért nem szeretett otthonról kimozdulni, de a kerékpározást annyira megszerette, hogy végül nem hagyta, hogy Alopecia visszafogja a fejlődésben. Miután 15 éves korában kiderült róla, hogy tehetséges ebben a sportban, nem szerette volna eltékozolni a bajnokká válás lehetőségét csak azért, mert hullik a haja. Így lett tagja a brit nemzeti kerékpáros csapatnak, de egyéniben is szokott versenyezni.

Haja az elmúlt 13 év során háromszor nőtt vissza és hullott ki újra. Honlapján több fényképen is parókában látható. Általában parókában veszi át a nyert érmeit is, mert elismeri, mint minden lány, ő is szeretne jól kinézni a dobogón és fotózás közben, de nemrég egyik egyéni versenyét követően, majd az egyik csapatgyőzelemkor is paróka nélkül állt a dobogóra.

Kép innen.

A londoni aranyérmét paróka nélkül vette át, pedig megfordult a fejében, hogy nem így tesz, mert korábban kapott megjegyzéseket az emberektől. Ugyanakkor azt is tudja, hogy sokat számít a sorstársainak, ha felvállalja állapotát és ezzel is lehetőséget teremt arra, hogy szélesebb nyilvánossággal ismertesse meg a fotlos hajhullást. 

Nem tudja, hogyan alakult volna az élete a hajhullás nélkül. Talán nem is kerékpározna most. Amikor hullani kezdett a haja, annyira szégyellte magát, hogy bezárkózott, és egyetlen örömet a tanulás és az abban elért sikerek jelentették számára. A kemény munka tudta csak elterelni a figyelmét arról, hogy a jövője (pl. kell-e így ő a fiúknak, hogyan fog így idegenekkel együtt dolgozni) miatt aggódjon. Amikor kerékpározni kezdett, ugyanezzel a szorgalommal és küzdeni akarással vetette bele magát a munkába, mint amit az évek során a tanulásban - egyfajta Alopecia elől való menekülésként - kifejlesztett magában. Ezúttal azonban leküzdötte alopeciás félelmeit, és csak a kerékpározásra koncentrált. Úgy érzi Alopeciának köszönhetően vált azzá, aki.

Kép innen.

Nemrég tudtam meg, hogy egyik fiatal sorstársunk is komoly sportkarrierről álmodik kardvívásban. Szilágyi Áron mellett az alopeciás aranyérmes olimpikonok is példaként állnak előtte. Szerintem elég jó előjel, hogy az AU nem csak az Alopecia Universalis rövidítése, hanem az arany vegyjele is! :) Mi nagyon drukkolunk! Hajrá Dóri!

Bejegyzés forrása ittitt és itt.

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

2012. augusztus 1., szerda

Élethű

Nemrég egy kiállítás megnyitóján jártam. A Bon MilArt Kávézóban látható az Összkép Fotókiállítás: nyárról, ajtókról, ablakokról, retró hangulatról és atmoszféráról. Az egyik fénykép különösen felkeltette az érdeklődésünket. Azon kezdtünk tanakodni, vajon hogyan talált rá a fotóművész fekete, kopasz modelljére...
Másnap derült fény a titok nyitjára... A fénykép Horváth Károly kirakatfotó-sorozatának egyik darabja. :) Ha viszont élő, fekete, kopasz és nem mellesleg gyönyörű nőkre is kíváncsiak vagytok, akkor róluk itt, itt és itt írtam korábban.