(Magyar felirat: kattints a "view subtitles" szövegre, majd válaszd ki a "Hungarian"-t)
Ezt a videót még nyáron ajánlotta figyelmembe Pali, miután látta a rólam készült művészi fotókat.
Aimee Mullins nem haj, hanem lábszár nélkül kényszerül élni, mivel szárkapocscsontok nélkül született és így egyéves korában amputálni kellett mindkét lábát térdtől lefelé.
Aimeet ma mégsem "fogyatékosként", hanem atlétaként, színésznőként és a fogyatékkal élők megfelelő társadalmi megítélésért harcoló aktivistaként ismerik.
A kisfilmből kiderül, hogy egy tucat lenyűgöző pár lábbal rendelkezik, melyek gyorsaságot, szépséget, vagy akár plusz 10 centi magasságot nyújtanak számára. Nemes egyszerűséggel újradefiniálja a test fogalmát.
Hátrányos helyzetére úgy gondol, mint saját árnyékára, melyből néha többet, néha kevesebbet lát, de mindig vele van. Ezzel kell együtt élnie, ebből kell a legtöbbet kihoznia. Lábaira hordható szobrokként tekint, melyek a művészet és az innováció megtestesítői.
Véleménye szerint rossz, ha mindig csak arra gondolunk, hogy mi a rossz/a hibás/a hiányos bennünk, ahelyett, hogy a bennünk rejlő lehetőségekre összpontosítanánk. Nem a hiányosságok legyőzőséről kellene szólnia az életünknek, hanem annak elfogadásáról, és a lehetőségeink felfedezéséről és kiaknázásáról.
Használjuk ki, hogy Aimeehez hasonlóan mi is kedvünkre váltogathatjuk külsőnket és saját személyiségük "építészei" lehetünk!
Ne átlagosak akarjunk lenni, hanem vállaljuk büszkén különlegességünket!
Ezt a videót még nyáron ajánlotta figyelmembe Pali, miután látta a rólam készült művészi fotókat.
Aimee Mullins nem haj, hanem lábszár nélkül kényszerül élni, mivel szárkapocscsontok nélkül született és így egyéves korában amputálni kellett mindkét lábát térdtől lefelé.
Aimeet ma mégsem "fogyatékosként", hanem atlétaként, színésznőként és a fogyatékkal élők megfelelő társadalmi megítélésért harcoló aktivistaként ismerik.
A kisfilmből kiderül, hogy egy tucat lenyűgöző pár lábbal rendelkezik, melyek gyorsaságot, szépséget, vagy akár plusz 10 centi magasságot nyújtanak számára. Nemes egyszerűséggel újradefiniálja a test fogalmát.
Hátrányos helyzetére úgy gondol, mint saját árnyékára, melyből néha többet, néha kevesebbet lát, de mindig vele van. Ezzel kell együtt élnie, ebből kell a legtöbbet kihoznia. Lábaira hordható szobrokként tekint, melyek a művészet és az innováció megtestesítői.
Véleménye szerint rossz, ha mindig csak arra gondolunk, hogy mi a rossz/a hibás/a hiányos bennünk, ahelyett, hogy a bennünk rejlő lehetőségekre összpontosítanánk. Nem a hiányosságok legyőzőséről kellene szólnia az életünknek, hanem annak elfogadásáról, és a lehetőségeink felfedezéséről és kiaknázásáról.
Használjuk ki, hogy Aimeehez hasonlóan mi is kedvünkre váltogathatjuk külsőnket és saját személyiségük "építészei" lehetünk!
Ne átlagosak akarjunk lenni, hanem vállaljuk büszkén különlegességünket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése