Másfél évvel ezelőtti bejegyzésemben adtam hírt az Amerikai Egyesült Államokban folyó kutatásokról, melyet a Nemzeti Foltos Hajhullás Alapítvány (NAAF) finanszíroz.
A foltos hajhullásért felelős gének 2010-es felfedezése óta még nagyobb lelkesedéssel folynak a kutatások, immár a lehetséges kezelés/gyógyszer felkutatása érdekében is.
A lenti képen látható, hogy a foltos hajhullással érintettek esetében a hajhagymákban nagy mennyiségben megtalálható fehérje (ULBP3) a hagymák külső burkában (ld. piros szín) egyfajta vészjelzőként funkcionálva "provokálják ki" szervezetünk immunválaszát. Normál esetben az immunválasz megkezdését követően a "vészjelzőnek" ki kellene kapcsolnia önmagát, ami lecsendesítené az immunreakciót, azonban az esetünkben - a feltételezések szerint - a vészjelző továbbra is bekapcsolva marad, ami fenntartja a folyamatos immunválaszt, ez pedig akadályozja a hajhagymák és szőrtüszők növekedését.
A jelenlegi kutatások több dologra is kiterjednek. Egyaránt keresik az ULBP3 fehérje túlműködésének okát és semlegesítésének módját. A hajhagymát megtámadó immunválaszban résztvevő receptor lehetséges kiiktatását is vizsgálják. A genetikai kutatásokon túlmenően immunológiai alapkutatások is folynak, ami hosszú távon (10-15-20 év távlatában) kecsegtet sikerrel.
Az alapkutatásokon túl klinikai kutatások is kezdődtek, amelyek akár már középtávon is eredményesnek bizonyulhatnak. A NAAF 22 céggel tárgyal a lehetséges gyógyszerkutatások megkezdése érdekében. Ennek keretében például vizsgálják a gének alapján rokon autoimmun betegségek (pl. 1-es típusú cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás) esetében hatékony kezelések foltos hajhullásnál történő alkalmazásának lehetőségét is.
A gyógyszergyártók meggyőzésében komoly érvnek számít, hogy csak az USA-ban közel ötmillió, világszerte pedig közel 150 millió foltos hajhullásban szenvedő várja, hogy egy valódban eredményes szert vethessen be Alopecia ellen.
Kép és bejegyzés forrása:
The Genetics of Alopecia Areata, What's All the Buzz About? NAAF Newsletter N.140, p.27-31.;
NAAF Gives Hope to Those with Alopecia Areata, NAAF Newsletter N.144, p.15-17.
A foltos hajhullásért felelős gének 2010-es felfedezése óta még nagyobb lelkesedéssel folynak a kutatások, immár a lehetséges kezelés/gyógyszer felkutatása érdekében is.
A lenti képen látható, hogy a foltos hajhullással érintettek esetében a hajhagymákban nagy mennyiségben megtalálható fehérje (ULBP3) a hagymák külső burkában (ld. piros szín) egyfajta vészjelzőként funkcionálva "provokálják ki" szervezetünk immunválaszát. Normál esetben az immunválasz megkezdését követően a "vészjelzőnek" ki kellene kapcsolnia önmagát, ami lecsendesítené az immunreakciót, azonban az esetünkben - a feltételezések szerint - a vészjelző továbbra is bekapcsolva marad, ami fenntartja a folyamatos immunválaszt, ez pedig akadályozja a hajhagymák és szőrtüszők növekedését.
Az alapkutatásokon túl klinikai kutatások is kezdődtek, amelyek akár már középtávon is eredményesnek bizonyulhatnak. A NAAF 22 céggel tárgyal a lehetséges gyógyszerkutatások megkezdése érdekében. Ennek keretében például vizsgálják a gének alapján rokon autoimmun betegségek (pl. 1-es típusú cukorbetegség, reumás ízületi gyulladás) esetében hatékony kezelések foltos hajhullásnál történő alkalmazásának lehetőségét is.
A gyógyszergyártók meggyőzésében komoly érvnek számít, hogy csak az USA-ban közel ötmillió, világszerte pedig közel 150 millió foltos hajhullásban szenvedő várja, hogy egy valódban eredményes szert vethessen be Alopecia ellen.
Kép és bejegyzés forrása:
The Genetics of Alopecia Areata, What's All the Buzz About? NAAF Newsletter N.140, p.27-31.;
NAAF Gives Hope to Those with Alopecia Areata, NAAF Newsletter N.144, p.15-17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése