2012. szeptember 4., kedd

Kopasz vagyok. Na és?

A világhálónak köszönhetően egyre több olyan kezdeményezést találni, melyek a foltos hajhullással (alopecia areata, alopecia totalis, alopecia universalis) foglalkoznak. A legtöbb ilyen csoport/alapítvány/közösség/program célja a tájékoztatás, a sorstársak biztatása, valamint a betegség megismertetése a "nagyközönséggel", ezzel is segítve az érintetteket abban, hogy fel merjék vállalni önmagukat. Ha érintett vagy, vagy egyszerűen csak érdekel, itt olvashatsz hosszabban erről a betegségről.


Szinte valamennyi sorstárs tud olyan példát mondani, amikor kopasz/kendős megjelenését a rákbetegséggel társították. Jó esetben van rá mód, hogy egészségügyi állapotjelentést adjunk a sajnálkozó illetőnek, rosszabb esetben azonban abban a tudatban megy tovább az ismeretlen, vagy ismerős személy, hogy halálos betegek vagyunk. De arra is van példa, hogy valakit kopaszsága miatt különcnek néznek, és a normálistól eltérő, extravagáns megjelenését kritizálják a be nem avatott emberek. Nem mintha ezekkel a reakciókkal sokat kellene foglalkoznunk, hiszen mindenki a saját maga érzéseiért és gondolataiért felelős: mi azért, hogy jól érezzük magunkat, a velünk találkozó/minket látó pedig azért, hogy ne éljen előítéletekkel.  


Mivel azonban a fenti reakciók nem csak kis hazánkra, hanem más országokra is jellemzőek, számos kezdeményezés indul, melyek a foltos hajhullás nevű, sokak által korábban soha nem ismert, betegséggel foglalkoznak. Augusztus 4-ét például az egyik ilyen akció keretében Nemzetközi Alopecia Nappá nyilvánították, a szeptembert pedig az Alopecia Tudatosság (˜figyelemfelkeltés, tájékoztatás, tisztánlátás, öntudat) hónapjává választották.



Az akciókban résztvevők számos eszköz közül választhatnak, melyek segítségével kifejezhetik az alopeciás társadalomhoz való tartozásukat, ill. a velük való szimpatizálást. Ezek közül nekem a BGDL, azaz a Bald Girls Do Lunch (Kopasz Lányok Együtt Ebédelnek) elnevezésű mozgalom (melyről korábban itt írtam) ötlete tetszett a legjobban. Egy üzenetet találtak ki, melyet különböző használati tárgyakra és ruhákra nyomtattak


"Kopasz (vagyok/vagy)? Na és akkor mi van?" szlogent azért találom nagyon jónak, mert nem csak a nagyvilágnak, és a többi embernek üzen (pl. ruhán, táskán hordva), hanem segítségével (pl. bögrén, gyerekek esetében plüss macin keresztül) saját magunkat is emlékeztethetjük rá, hogy attól még, hogy nincs hajunk, ugyanolyan teljes életet élhetünk, mint bárki más. Csak rajtunk múlik, hogy milyen szemüvegen keresztül nézzük a velünk történő dolgokat...


© Minden jog fenntartva! Az az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható. 

Nincsenek megjegyzések: