A félelem mindannyiunk életének a része, melytől csak úgy tudunk megszabadulni, ha megyünk és megtesszük azt, amitől rettegünk.
Susan Jeffers szerint legmélyebb félelmünk, hogy nem leszünk képesek kezelni az előttünk álló feladatokat, illetve a velünk történő dolgokat. Pedig ez nem igaz, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy bármit képesek vagyunk kezelni! Minderről az "Alakítsd át a félelmet erővé" című könyvében ír.
A szerzőnő azt vallja, hogy inkább féljünk és tegyünk meg dolgokat, mint a félelem miatt ne éljünk teljes életet, és tehetetlenek legyünk. A könyv ezen mondata eszembe juttatta pár évvel ezelőtti önmagamat, aki megunva sok-sok év "tehetetlenségét", végre a teljes életre szavazott.
Hosszú éveken keresztül ugyanis hagytam, hogy alopeciás félelmeim temérdek dologban akadályozzák az életemet. Csak néhány a számos félelmem közül:
- meglátják a foltjaimat;
- kiderül, hogy parókát hordok;
- észreveszik, hogy új parókám lett;
- mi lesz, ha valakivel egy szobában/ágyban kell aludnom;
- lefújja a szél a parókámat;
- nincs olyan férfi, aki reggelente egy kopasz nő mellett akarna ébredni, és pláne nincs olyan, aki kopasz nőt akarna barátnőnek/feleségnek.....
Aztán szép lassan rájöttem, hogy ezek a félelmek egyre jobban körülvesznek, bezárnak és megakadályozzák, hogy új embereket ismerjek meg és új élményekben legyen részem. Kimerészkedtem hát a nagyvilágba, és kiderült, hogy
- kis gyakorlással viszonylag tárgyilagosan tudok mesélni bárkinek a betegségemről/állapotomról és annak tüneteiről, következményeiről;
- ha nem akarom, nem kell elárulnom, hogy az új frizurám nem fodrász, hanem parókakészítő remekműve;
- ha én el tudom fogadni, hogy kopasz vagyok, akkor ezt mások is el tudják fogadni;
- ha lefújja a szél a parókámat, akkor felveszem a földről és visszaveszem;
- léteznek férfiak, akik imádnak kopasz barátnőjük, feleségük mellett ébredni reggelente.
"Mondj igent. (...) Akkor is, ha belehalsz a félelembe, akkor is, ha aztán megbánod, mert azt is csak bánnád életed végéig, ha nemet mondanál." Gabriel García Márquez
© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.
© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.
2 megjegyzés:
Mintha az én számmal "beszélnél". Olyan jó olvasni a blogodat, én soha nem mertem volna elkezdeni írni erről. Sokáig hittem, hogy senki nem érzi amit én, és lám, nincs új a Nap alatt... :)
6 éves koromtól nekem is élettársam alopecia, sokáig csak areata, mára már universalis, és nem olyan régen békültem ki vele én is. Üdv.: egy 34 éves "sorstárs" :)
Örülök, hogy írtál! Ha van kedved küldj egy e-mailt is, és megírom a sorstársakkal való kapcsolattartás lehetséges módjait. Jó érzés olyanokkal rendszeres kapcsolatban lenni, akikkel "közös nyelvet" beszélünk. :)
Megjegyzés küldése