Makrancos hölgy

Alopecia, az illegális haj- és szőrfoglaló, régóta, sokunk életét megkeseríti, mégis nagyon keveset tudunk róla. Szeszélyessége a kutatókat is nehéz feladat elé állítja. Az amerikai kutatások alapján ma már tudjuk, hogy egy autoimmun betegségről van szó, és a hozzá kapcsolódó géneket is sikerült már azonosítani.

Falus András akadémikus szerint azonban a "genetika nem sors, hanem valószínűség"*, vagyis a génjeink hordozzák ugyan a hajlamot, de előre megjósolhatatlan, hogy aktiválja-e majd valami ezt. 

A gének egy komplex hálózatban működnek, emellett lényegesen meghatározza a külső és a belső környezet a szüleinktől örökölt információ aktiválódását, ebben nem csupán a táplálkozás, a mozgás, hanem a lelki és a szociális aspektusok, de még a szokások, a hagyományok is döntő fontosságúak.** 

A foltos hajhullás lehetséges aktiváló tényezői között nem véletlenül vizsgáltak már különböző fertőzéseket, nagyobb traumákat (pl. balesetek), valamint az immunrendszerre bizonyíthatóan kedvezőtlen hatással lévő negatív érzelmeket, melyek között a stressznek különösen nagy szerepet tulajdonítanak. Ez utóbbi kérdést járja körbe Dr. Máté Gábor A test lázadása című könyvében, valamint Joachim Bauer A testünk nem felejt - kapcsolataink és életmódunk hatásai génjeink és idegrendszerünk működésére.

Konkrét válaszok sajnos nincsenek, és egyelőre az is kihívást jelent a kutatók számára, hogy rájöjjenek, mi alapján dönt Alopecia a maradás, vagy az odébbállás mellett, vagyis vajon min múlik, hogy a korábban kihullott haj visszanő - olykor mindenféle kezelés nélkül, majd esetleg ismét hullani kezd.

Falus András ezt úgy fogalmazta meg a vele készült interjúban*, hogy a gén által kódolt információ nem változik, csak éppen megszólal, vagy elcsendesedik. Véleménye szerint ezeket a hatásokat akár meg is lehet fordítani. Ebben komoly szerepet tulajdonít a komplex életmódváltásnak. Szerinte az egészséges életmód (helyes táplálkozás, testmozgás, stresszoldó technikák, csoportos "kibeszélés") hatékony segítség lehet a genetikai "örökség" esetleges veszélyeivel szemben.

A jó kedély mindenesetre bizonyítottan pozitívan hat az immunrendszerre, míg ezzel szemben a pesszimizmus csökkenti azt. Badgy Emőke Hogyan lehetnénk boldogabban című könyvében a hétköznapi életben is könnyen alkalmazható tanácsokat ad, ha valaki most azonnal szeretné elkezdeni a jókedv-alapú "öngyógyítást". 

Ugyanakkor érthető módon nagyon nehéz jó kedvűnek lenni, amikor meglátjuk a kihullott hajszálainkat, és az utánuk maradt csupasz folto(ka)t a fejbőrünkön. Ahhoz, hogy visszanyerjük az erőnket, időt kell adnunk a gyásznak, amit néha megnehezíthet a hajhullás állandó hullámzása. 

Fontos, hogy legyen érzelmi támaszunk e folyamat során, és ebben a barátokon, családtagokon túl a sorstársaknak is fontos szerep jut, és szükség esetén mentálhigiénés szakember vagy pszichológus segítsége is kérhető. Hasznos lehet a mindfulness alapú technikák elsajátítása, akár már gyerekek*** esetében is, vagy a test-alapú (pl. jóga) és művészetterápiás módszerek kipróbálása is.

* Szále László: Beszélő és néma gének, in Mindennapi Pszichológia, 2011/4. szám

** Dr. Falus András: A genetika legfontosabb szava a valószínűség (forrás: ITT) 

*** Eline Snel: Ülj figyelmesen mint egy béka - mindfulness-gyakorlatok gyerekeknek és szüleiknek, Scolar Kiadó, 2015

További részletes információ a foltos hajhullásról ITT található.

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.