2010. április 19., hétfő

Régóta együtt....

Az Alopeciával való elég hosszúra nyúlt társbérlet vége hihetetlennek tűnt, de nagy örömmel töltötte el tinédzser szívemet.

Jó volt kísérletezgetni a különböző frizurákkal. Volt göndör hosszú, egyenes vállig érő, majd kleopátra. A lényeg, hogy búcsút mondtam a hosszú hajnak, és élvezettel próbáltam ki a különböző fazonokat.

Leginkább a kleopátra tetszett, így nem is próbálkoztam tovább, amint ráleltem. Lehet, hogy egy idő után erre is ráuntam volna, de Alopécia erőszakos visszatérése nem adott esélyt az erről való töprengésre.

Ahogy engem is teljesen kicseréltek a foltok nélkül töltött két év alatt, úgy mintha Alopecia is megváltozott volna. Nem akart már a hajszálaim között megbújni, helyette fel akarta magát fedni a nagyvilág előtt.

Figyelembe véve erőszakos térhódítását, ezt a célját viszonylag hamar és hatékonyan el is érte. Még vezeték nevét is lecserélte: Areata (azaz foltos) helyett felvette a Totalis, majd az Universalis (teljes testre kiterjedő) nevet és az ehhez társuló viselkedésformát.

Talán nem szükséges ecsetelnem, hogy mit éreztem akkoriban. Lázadtam, hisztiztem, toporzékoltam. Mindhiába. Alopecia jött, látott, győzött. Hajszálaim tettek még az elkövetkező években kísérletet a visszavágásra, de eléggé erőtlennek bizonyultak.

Sokáig lázadtam, tagadtam, reméltem, falakat építettem, homokba dugtam a fejem, sajnáltam magamat, értetlenkedtem, okokat kerestem. 12 év telt el úgy, hogy semmi jelét nem adtam az elfogadásnak.

Majd' harminc éves koromig tartott ez az állapot, ám ekkor szép lassan kezdtem ráeszmélni arra, hogy Alopecia feltehetően marad még egy ideig, és nem kellene az előttem álló éveket bezárkózva, keseregve töltenem.

Az önelfogadás azonban nem ment azonnal. Talán még ma sem merném kijelenteni, hogy nincsenek gyenge pillanataim.

Az úton viszont el kellett indulnom, ami bizony azzal járt, hogy ki kellett bújnom az éveken keresztül jó magasra és vastagra épített falak mögül. Sebezhetőbbé váltam, de ezzel egy időben nyitottam az új élmények felé is. Voltak, akik kihasználták sebezhetőségemet, de szerencsére ez volt a ritkább. Jóval több volt a pozitív megnyilvánulás, ami nagyszerű segítség volt állapotom elfogadásában...

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

Nincsenek megjegyzések: