2014. október 23., csütörtök

Titkonszép

Legutóbbi bejegyzésemben utaltam rá, hogy nemrég Titkonszép portréfotóim készültek. Ezúttal azzal a céllal kerestem fel Verbőci Patríciát, hogy örökítsük meg az összes aktuális - azaz haj nélküli, kendős, valamint vörös és szőke - "karakteremet".

Patrícia - hasonlóan az öt évvel ezelőtti, számomra egyértelműen sorsfordító találkozásunkhoz - ezúttal is hihetetlen érzékenységgel kapta lencsevégre a legapróbb rezdüléseimet, jellegzetes tekinteteimet, kézmozdulataimat és arcvonásaimat.

A sokféle arc, ami visszanéz rám ezekről a képekről eszembe juttatta Müller Péter és Márai Sándor (ld. ITT), valamint William Paul Young gondolatait.

"Az, hogy ki vagy, mindig magasabb rendű annál, aminek látszol - annál, ami csak úgy tűnik, hogy van. Mihelyt elkezded valóban megismerni azt a személyt, aki - a te előítéleteid alapján - egy nagyon szép, vagy nagyon csúnya arc mögött megbújik, akkor a felszín elkezd elhalványulni, míg végül egyáltalán nem lesz jelentősége." (William Paul Young)

Nincsenek megjegyzések: