Hajhullásom (vagyis alopecia) elfogadásának mikéntje több bejegyzésemben is visszaköszönő téma volt. Nem tagadom, számomra ez egy hosszú küzdelem volt, amiről itt, itt és itt már írtam korábban.
Az elmúlt években többféle megküzdési stratégiát is megismertem. Van aki könnyebben, van aki nehezebben barátkozott meg új külsejével. Az elfogadáshoz vezető útnak vannak közös állomásai, de a mérföldkövek közötti útszakaszok hossza eltérő lehet, ami nagyban függ a személyiségtől, életkortól és Alopecia kitartásától is.
Amíg a foltok jönnek-mennek addig elég nehéz megbékélni ezzel a helyzettel (ez az én esetemben kisebb nagyobb megszakításokkal 20 éven keresztül zajló folyamat volt). Furcsa egy állapot, amikor van is haja az embernek, meg nincs is.
Ugyanakkor úgy érezzük, hogy érdemes küzdeni - orvosokhoz, alternatív gyógyítókhoz járni, és mindenféle kencéket, (gyógy- és mód)szereket kipróbálni -, hiszen a foltok (legalábbis egy-egy adott területről) legtöbbször eltüntethetők. Számos példa van rá, hogy sikerül Alopeciát (rövidebb, hosszabb időre, de akár örökre is) kitessékelni az életünkből.
Nehézséget okozhat azonban barátságot kötni a foltos tükörképünkkel. Főleg, mivel a foltmentes területeken annyira ragaszkodunk a meglévő hajunkhoz, hogy sokszor nehezen engedünk az olló, vagy a borotva csábításának. Pedig remek leopárd mintázatot nyerhetünk a segítségükkel. :)
Az elmúlt években többféle megküzdési stratégiát is megismertem. Van aki könnyebben, van aki nehezebben barátkozott meg új külsejével. Az elfogadáshoz vezető útnak vannak közös állomásai, de a mérföldkövek közötti útszakaszok hossza eltérő lehet, ami nagyban függ a személyiségtől, életkortól és Alopecia kitartásától is.
Amíg a foltok jönnek-mennek addig elég nehéz megbékélni ezzel a helyzettel (ez az én esetemben kisebb nagyobb megszakításokkal 20 éven keresztül zajló folyamat volt). Furcsa egy állapot, amikor van is haja az embernek, meg nincs is.
Ugyanakkor úgy érezzük, hogy érdemes küzdeni - orvosokhoz, alternatív gyógyítókhoz járni, és mindenféle kencéket, (gyógy- és mód)szereket kipróbálni -, hiszen a foltok (legalábbis egy-egy adott területről) legtöbbször eltüntethetők. Számos példa van rá, hogy sikerül Alopeciát (rövidebb, hosszabb időre, de akár örökre is) kitessékelni az életünkből.
 |
| Fotó: Lennette Newell |
Ilyen előzmények után számomra kész megváltás volt a teljes kopaszság. A küzdés helyett békét akartam kötni a hajhullásommal. Rájöttem, hogy a teljes élet élése megfelelő praktikákkal így is lehetséges. Megtanultam együtt élni a szőrtelenségből fakadó kellemetlenségekkel, és odafigyelek a testi-, lelki egészségemre is.
Ma már elfogadom az alopecia universalissal együtt járó állapotomat és kíváncsian kutatom a tükörképem pozitív és értékes tulajdonságait. Ma már legtöbbször felismerem és megértem a "kopasz énem" érzelmi reakcióit, ami újra és újra az önszeretet fontosságára hívja fel a figyelmemet.
Ma már képes vagyok gátlások nélkül, higgadtan és természetesen beszélni a hajhullásomról. A paróka nem szitokszó többé a szótáramban, hanem egy eszköz, hogy dögös nőnek érezzem tőle magam. Nem tagadom, hogy adódnak még szituációk, amikor elkél egy kis bátorítás, de úgy érzem, hogy a saját tempómban, lépésről lépesre végre megtalálom az Alopeciás lét szépségeit.
"Tapasztaltad-e már, hogy ami könnyű, erőfeszítés nélkül végigvihető számodra, az nem igazi értéke sorsodnak? Már tudod. Átélted. Nem tanulsz újat belőle. Hajlandó vagy-e már elfogadni azt, hogy egyedül attól nőnek lelki izmaid, ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván?" Szepes Mária
© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése