2015. október 4., vasárnap

Humorral minden más

Bagdy Emőke Pszichofitness című könyvében (Animula, 1997) önsegítő kincseknek nevezte a kacagást, kocogást, humort, viccet és a pozitív gondolkodást.

Gondolataink, elvárásaink, szóhasználatunk és szemléletmódunk döntően befolyásolja életminőségünket, megküzdőképességünket, lelki és testi erőnket, egészségünket. Ahogy Shakespeare írja a Hamletban: "Nincs a világon se jó, se rossz: gondolkozás teszi azzá."

A humor azért lényeges, mert segítségével, épp képtelenségük révén, a szorongató, kilátástalan helyzetek is átfordulhatnak felemelővé és kacagtatóvá. Összegyűjtöttem ezért pár alopeciás példát, ismét csak a teljesség igénye nélkül.

"Azt tanácsolom, szabadulj meg az összes szőrödtől Maggie. Felszabadító érzés!"
Kép innen

Szakállas (hahaha) az alábbi vicc, de azért nem hagyom ki (hátha nem ismeritek). Időbe telt, mire tudtam viccelődni az állapotommal, és nagyjából épp ekkorra lett elegem a sok jótanácsból is, így aztán az újabb csodaszereket ajánlókat néha megtréfáltam egy kicsit:

- Köszönöm, hogy figyelmembe ajánlottad. Egyébként tudod, hogy mi állítja meg biztosan a hajhullást?
- Van ilyen?
- Hát persze! A padló.

Az alábbi kép viszont friss. Idén szeptemberben söpört végig az "alopeciás" közösségekben világszerte:
Kép innen

- Te miért vagy csupasz? 
- Alopeciám van. 
- Ó, Phil, hagyd ezt abba, és valld be, hogy egy nektarin vagy! 
(Alopecia=haj- és szőrzetvesztés; benne egy angol szóvicc a peach = barack szóval)

Mi is szoktuk a szavakat leleményesen (viccesen) használni a támogató csoporton belül. A Magyar Alopecia Areata Közösség rövidítéséből (MAAK) mákvirágok, mákszemek lettünk, és tagadhatatlun mákunk van, hogy egymásra találtunk, jó dolog ugyanis hasonszőrűek, vagy ahogy mi mondjuk, hasonszőrtelenek társaságában lenni. :)

Végül egy személyes történet a régmúltból... Álltam egy este a fürdőszobában és méregettem haj nélküli tükörképemet. Úgy éreztem, lehet valami a párom által - akkor már hetek, hónapok óta - mondottakban, és tényleg hasonlítok így valakire. Ki is szóltam neki, hogy igaza lehet, csak arra nem tudok rájönni, hogy kire hajazok inkább. Sigourney Weaverre, Demi Moorra, Natalie Portmanre? Erre jött kintről a szeretetteljes válasz: Kuka, a Hófehérke és a hét törpéből. Én pedig belenéztem a tükörbe, és kitört belőlem a nevetés, mert tényleg... :D :D :D
Képkocka a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmből (ld. ITT és ITT

Van azonban egy nagyon fontos "szabály" (amelyet - mint a fenti példa is mutatja - kivételes esetben csak az igazán közeli barátok, családtagok szeghetnek meg): "magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűröm el!"* 

Együtt nevetni az érintettel azonban ér. Sőt. Kötelező! ;)

* Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac - "Orr monológ" (ld. ITT)

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.