2014. január 16., csütörtök

Fületlen bögre



Túrmezei Erzsébet: Fületlen bögre 

Ma este elmosogattam éppen nyolcra. 
Rakosgattam a bögréket fel a polcra. 
Kettő van fületlen, de elölről szépek, 
Egészen olyanok, mint a többi épek. 
Csak a fületlen részt hátulra kell tenni, 
S nem kell azt a hibát úgy szemügyre venni. 

Most eszembe jutott sok felebarátom, 
Hogyha képletesen fületlennek látom, 
Úgy teszem-e őket életem polcára, 
hogy ne lássunk mindig arra a hibára? 
Hanem csak a szépre, hanem csak a jóra, 
Mert (csak ha így térek egyszer nyugovóra) 
Akkor tesz el az igazságos Isten 
– Ahogy a bögréket rakosgattam itt lenn – 
A mennyei polcra nagy irgalmú szemmel 
Hátrafelé az én letörött fülemmel.

2014. január 3., péntek

Új(évi) perspektívák

"A legmerészebb álmaidat is megépítheted - de lassan. Téglánként. Minden tégla lerakásához türelem kell, kitartó szorgalom, s főleg hit, hogy ebből végül ház lesz. Minden egyes téglánál látni kell a házat! Ez a hit." - véli Müller Péter, én pedig próbálok hinni.
Olvastam 2,5 éve egy cikket, melynek címében először láttam ezt a szót így leírva. Megtetszett. Annyira, hogy alig fél évvel később megváltoztattam a blogom címét és létrehoztam egy facebook oldalt*, mert úgy éreztem találtam valamit, amit nem szeretnék elengedni. Ekkor lett enyém a csupaszepseg.hu domain is. 

Az alapok megvoltak, de a házat még nem láttam. Csak éreztem. De tudtam, hogy még nem vagyok kész a továbblépésre. Hagytam hát érlelődni a gondolatot.   

Néha-néha ceruzát ragadtam, és rajzolgatni kezdtem. Kerestem, mi fejezhetné ki legjobban azt, amit számomra e szó jelent. Egy idő után a Cs betűre kezdtem koncentrálni. Első konkrét próbálkozásaim a Cs-ből formálható fekvő nyolcashoz, vagyis a végtelen szimbólumához hasonlítottak. Aztán egyszercsak kirazjolódott egy pillangó képe, ami szinte azonnal tovarebbent. Hagytam elrepülni a pillangót, és a görcsös akarást. Éreztem, hogy még nincs itt az ideje.
Pedig ez a lepke itt repked már körülöttem egy ideje...  Először 2010-ben írtam róla, amikor katartikus önelfogadás élményemet a hernyóból pillangóvá válással szemléltettem. A kaTARzis kiállítás nyitóbeszédének írása közben ismét felbukkant. Ez nem lehetett véletlen. Ezt követően bevillant a réges régi rajzom. Ezúttal viszont előkaptam a lepkehálómat.  Gyorsan reprodukáltam a logó-tervet, ami alapján öcsém közvetítésével egy grafikus megalkotta "jövőbeli házam" egyik igen fontos tartóoszlopát.

A pillangó - kedvenc olasz (farfalla) és angol szavam (butterfly) - ógörögül psyche (azaz lélek). Törékeny és megfoghatatlan, mint a lélek. A fejlődés és az átalakulás útjait jelképezi. A pillangó történetében ott van a lélek (lelkem) fejlődésének története is. A japánok szerint ő a változékonyság, a kínaiak szerint a halhatatlanság, a nyugati kultúrában pedig a metamorfózis szimbóluma, mert képes a legkülönbözőbb módon megújulni, úgy hogy minden alkalommal egyedi tud lenni. A pillangó képes megörvendeztetni környezetét, és örömöt hozni életükbe. Az indiánok szerint ő a gyógyító, aki egyszer csak az emberhez jött és felfestette a szivárványt az égre. Olyan, mint egy boldog fuvallat. Engem minden nap megörvendeztet, amikor ránézek, és olyan, mintha én is vele szállnék. 

Úgy érzem, legmerészebb álmom építése most kezdődött el igazán. Gyűjtögetem tovább majdani házam téglácskáit, hogy hamarosan (vagy legalábbis a maga idejében) egy újabb tartóoszlop helyére kerüléséről írhassak.
------------------------------------------
* A Csupaszepség facebook oldal 2015 november közepétől téli álmot alszik és erőt gyűjt az újjászületéshez. A teljesség kedvéért az oldal utolsó ismert dizájnját megosztom veletek. ;)  
© Minden jog fenntartva! A képek  és az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.