Kendők, kalapok, sapkák

Már korábban is írtam arról (ITT és ITT), hogy - különösen a nyári melegben, valamint sportoláskor - szívesen cseréltem le a parókát egy kényelmesebb viseletre: sapkára, kalapra, kendőre.

Nem gondoltam volna, hogy a kaTARzis kiállítás e téren is változást hoz az életemben: az első megnyitó óta eltelt két évben sokat fejlődtem a kendőkötési technikák, valamint a kendőhordás terén.

Marcsival az első megnyitón ismerkedtünk meg, aki már ekkor is kendőt viselt. Találkozásunkat követően, a kiállítás képeiből erőt merítve, kisérletezésbe kezdett, mi pedig ennek köszönhetően szuper jó és nem utolsó sorban egyszerű technikákat leshettünk el tőle.

Azóta a színes kendőim folyamatosan gyarapodnak, én pedig már nem csak nyáron és sportolás esetén választom őket a paróka helyett. A jelenlegi kendőim téglalap alakúak (szélességük 70-95, hosszuk 170-185 cm közötti). Az a jó, ha az alábbi képen láthó ún. "B" fejméret minimum duplája a kendő szélessége, ugyanis a kendőt félbehajtva így fedi teljesen a fejünket (az én "B" méretem pl. 32 cm, ezért a 64 cm-nél keskenyebb kendők nálam nem jöhetnek szóba)).

Anyagát tekintve az a jó, amit tapintásra szívesen tennétek a fejetekre, és nem túl vastag (a kényelmes anyagvastagság évszakonként és egyénenként is változhat). Manapság minden helyen megállok, ahol kendőket látok. Szerencsére a kínálat (színben, anyagban, megfizethető ár kategóriában) jó nagy: szinte minden típusú ruházati és táska boltban (pl. Parfois, Promod, C&A, H&M, Camaieu), illetve közel- és távolkeleti cikkeket forgalmazó üzletben árulnak kendőket, sálakat. 

Az egyszínűeket többféleképpen szoktam variálni, a mintásakból általában kontyot kötök. Mindig veszek alájuk egy bambusz-komfort sapkát is, ami - mivel felfogja a fejbőr izzadását és esetleges zsírosodását - a parókához hasonlóan a kendő minőségét is segít hosszan megőrizni. 

Nyárra keressetek vékonyabb anyagú - például az átlátszóbb, gyűrt anyagú - kendőket, a többi évszakban jöhetnek a a valamivel vastagabbak, amelyek kültéren és beltéren egyaránt kényelmesek.

A kendőkötés lehetséges módjairól az interneten rengeteg ötletet találtok (pl. magyar nyelven ITT, angolul pedig ITT és ITT). Vágjatok bele bátran a kisérletezésbe!

Érdemes nyitot szemmel járni, mert a legváratlanabb helyzetekben és helyeken jöhetnek velünk szembe a legjobb darabok, amelyek nem is feltétlenül kerülnek sokba. Néha persze egy-egy darabról otthon kiderülhet, hogy nem az volt a legjobb választás (mert például túl vékonynak vagy vastagnak bizonyul felkötve, esetleg a fejünkön a mintája nem mutat túl jól), de ha fejkendőnek nem is válik be, sálként még mindig lehet hordani. Úgyis divat manapság sálakkal feldobni a blúzokat, ingeket (ehhez az interneten rengeteg ötletet találtok, pl. ITT és ITT is).

Kipróbálhatjátok az alábbi képen látható, jellemzően a "C&A" üzleteiben forgalmazott (de akár otthon is könnyen elkészíthető) csősálakat is. Kettőt egybe téve önmagában, illetve kendő alatt szimplán is hordhatók. Körméretük kb. 48 cm, hosszuk pedig kb. 50 cm. A C&A üzletekben évek óta kaphatók (talán még most is), szezononként változó színekben. Egy csomagban két darab szokott lenni, és a kendők, sálak között találhatók.  

A Decathlon áruházakban is kaphatók, ott egydarabos csomagolásban (ld. itt), mivel sportoláshoz is kiválóak. Én biciklizéshez, túrázáshoz, futáshoz rendszeresen ezeket használom. Kipróbálhatjátok, hogy egymásba tesztek két ilyen "csősapkát", hogy legyen tartásuk, és így teszitek fel őket. A másik lehetőség, hogy a paróka alatt is hordható bambusz sapkát vesztek alá, ami kiválóan magába szívja az izzadságot. A kerékpáros sisak alatt is nagyon kényelmes viselet, de pántokkal, kitűzőkkel is kombinálható, így kimeríthetetlen a variációk tárháza.

Az alábbi videón Carly Severn (EyelinHer Blog) csősál hordási technikáját látjátok:

Az én technikám az, hogy már eleve egymásba teszem a két sapkát, és így egyszerre teszem fel őket a fejemre. A másik eltérés a videóhoz képest pedig az, hogy én hátul másképp (felülről) gyűröm be az anyagot a nyakamnál.

Mindezt lépésenként is próbáltam lentebb bemutatni, bár lehet, hogy nem túl sok sikerrel. :) Ha megnéznétek a lépéseket videón is, kattintsatok IDE.   

Aki egyébként tud varrni vagy varratni, az a szivárvány minden színében készíthet ilyen csősapkákat (a lenti képen félbe vannak hajtva), amik akár kendő alatt, akár önmagukban, kettőt egymásba téve is sokféleképpen hordhatók és kombinálhatók.

Nemrég vettem egy egyszerű, kicsit vastagabb, egyszínű pamutsapkát az Ázsia Áruházban (fekete, szürke, rózsaszín közül lehetett akkor épp választani), ami önmagában is hordható, de variálható egy-egy szalaggal, kitűzővel is. 

Kedvenc szerzeményem lett egy olyan rendkívül kényelmes, vékony anyagú, háromféle színben (világos barna, sötét kék és világos kék) forgalmazott, Christine Amabilis névre hallgató sapka, amit szintén fel lehet dobni keskeny, színes sálakkal, szalagokkal, így mindig az éppen aktuális alkalomhoz és stílushoz lehet igazítani. Sajnos azóta már ezen a néven nem kapható, de a kép alapján a Christine Laura turbán stílusa nagyon közel áll ehhez. 

 

Számomra szinte minden helyzetben (strandolás, túrázás, biciklizés, utazás, nyaralás, stb.) praktikus viseletnek bizonyult. Mivel a fejbőröm izzadásra és zsírosodásra hajlamos, a korábban már említett bambusz komfort sapkát ez alá is fel szoktam venni, de még így is könnyed, kellemes viselet  marad a legnagyobb nyári melegben is.

Nemrég az alább látható turbánból szereztem be pár, színben hozzám illó darabot. Kiváló tapintású anyagból készült, ezért igazán kellemes viselet. Dupla rétege miatt nagyon jó a tartása, ugyanakkor emiatt nyáron kicsit melegnek bizonyult. Ősztől tavaszig viszont aktuális kedvencem lett. :)

 Kép forrása: Hair-Club / Liliom turbán sapka

Ha szeretnétek, akkor a sapkák vagy a kendők alá akár frufrut is tehettek. Kapható tépőzáras és csatos formában is.  Paróka- és póthaj forgalmazó üzletekben, valamint az interneten is könnyen megtalálhatók, mindenféle színárnyalatban kapható, műszál és humán hajas változatban is, mivel sokan vásárolják olyanok is, akiknek egyébként van hajuk, de alkalmanként szeretnék frufruval feldobni a frizurájukat. Ezt akár bele is varrhatjátok a sapkába vagy a kendő alá felvett alapba. Az oldalt hosszabb frufrukat a fül mögé is be lehet tenni.   

A Hair-Club Váci utcai szalonjában (Budapest) szoktam beszerezni mind a bambusz sapkát, mind pedig a turbánjaimat, de érdemes megnézni a teljes fejkendő és turbán, valamint a póthaj kollekciójukat, mert igazán különleges darabokra lehet lelni. Az aktuális készletről érdemes előtte telefonon érdeklődni, de a nagyobb üzleteikben (a Váci utcai és a Kék golyó utcai szalonjaikban) általában kaphatók az alapdarabok.

Amennyiben a fentieket videón is megnéznétek, ITT találjátok az eddig elkészült részeket a számomra bevált technikákról és trükkökről. 

Fontos kiegészítés: 

A fentiekben a saját tapasztalataimat és javaslataimat olvashattátok, de nem biztos, hogy ami nekem bevált, az nektek is ugyanolyan hasznos vagy kényelmes alternatíva lesz. Bízom benne, hogy az általam bemutatott praktikákból tudtok ötleteket meríteni, és hozzá tudtam járulni az elérhető sok-sok lehetőség feltérképezéséhez. Arra biztatlak titeket, hogy ha van rá mód, akkor kísérletezzetek bátran, hogy ráleljetek a számotokra legmegfelelőbb darabokra. 

© Minden jog fenntartva! Az írás és a fényképek engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

kaTARzis jubileum

Sokan és régóta kértétek, hogy legyen kaTARzis kiállítás ismét Budapesten. Mivel közeledett a 10. jubileumi alkalom, mi is kacérkodtunk a gondolattal. Amikor pedig a Mozsár Kávézóban Gábor nekünk szegezte a kérdést, hogy mikor hozzuk vissza hozzájuk a képeket, nem volt tovább min gondolkodni.

Na jó, egy kicsit mégiscsak. Ugyanis szerettünk volna azoknak is újat mutatni, akik már az első (vagy akár sokadik) alkalommal is kíváncsiak voltak ránk. A bővülés mikéntjének ötletéért, valamint a valóra váltásáért ismét hálás köszönettel tartozunk Verbőci Patríciának.

A tárlat "törzsanyaga" eddig az a 16 darab színes kép volt, amelyeken az ötvenes évek amerikai plakátstílusában, a nőiesség netovábbjának számító pin-up ihlette alapkoncepcióban szerepel 8 nő. Méghozzá kopaszon, hogy bizonyítsák (kicsit talán még önmaguk számára is, hogy) a nőiesség nem haj függvénye.  

A színes "plakátok" mellett  mostanáig a közönség 9 darab fekete-fehér fotón keresztül kapott egy kis ízelítőt a fotózás előkészületeinek a pillanataiból. Ezek a képek legalább annyira kedvesek a számunkra, mint a színes plakátok, ugyanis Patrícia a fotózás kulisszatitkaira kíváncsi Dórit is lencsevégre kapta. 

Így aztán úgy döntöttünk, hogy a tárlat e fekete-fehér részét bővítjük tovább, mégpedig olyan életképekkel, amelyek az elmúlt két évünkbe és a mindennapi életünkbe is engednek egy kis betekintést. A fotózás helyszínéül a Gomb Kávézót választottuk, ahol - még 2012-ben - a legeslegelső megbeszélésünket tartottuk, és ahonnan azt a bizonyos piros telefont is kölcsönöztük az első fotózásunkhoz. 

Az új képekkel szeretnénk megmutatni, hogy mennyi módja van a foltos hajhullással való együttélésnek: van, aki kopaszon is jól érzi magát, míg mások szívesebben viselnek idegenek előtt parókát vagy kendőt. E fényképek azért is különösen kedvesek számunkra, mert azokon már két olyan lány is szerepel, akiket épp a kaTARzis kiállításnak köszönhetően ismertünk meg. Egyikük a legelső megnyitó látogatója volt, másikuk pedig egy tudósítást olvasva értesült a tárlatról, és támogató csoportunkról. 

A színes plakátokon szerepelő nyolc nő közül ketten pedig épp az elmúlt két évben kötöttek házasságot. Nagy örömünkre az új képeken mindketten szerepelnek majd - az azóta háromtagúra bővült - családjukkal. 

Bár a "projekt" a "kiállítás utóélete" munkacímet kapta, reméljük, hogy a 10. jubileumi és 1. kibővített tárlat egy új kezdet is lesz. Szeretnénk a fekete-fehér életképek segítségével - akár a színes plakátokkal együtt, akár önállóan - még több emberhez és sorstársunkhoz eljuttatni üzenetünket egymás különbözőségének természetességéről és ennek elfogadásáról.

Ha van még időtök és kedvetek, idézzétek fel a kaTARzis kiállítás megszületésének történetét: 

ITT olvashattok az ötlet születéséről; 

ITT bepillanthattok a több, mint két évvel ezelőtti fotózásba; 
ITT olvashatjátok Patrícia blogbejegyzését a fotózásról és néhány werk-fotót is láthattok; 

ITT megtudhatjátok, hogy miért pont kaTARzis; 

ITT olvashattok a célegyenesbe érésünkről; 

ITT pedig az eddigi tárlatok élményeit találjátok szöveges és képes beszámolók formájában. 

Hálás köszönetünk Verbőci Patríciának az ötletekért és a fotókért, Ugrai Juditnak a sminkért és a digitális utómunkálatokért, Tartóczki Évának pedig az öltözködési tanácsokért. 

A kaTARzis kiállítás részletei ITT, hivatalos facebook oldala ITT található, a kapcsolódó blog bejegyzések pedig ITT olvashatók.

© kaTARzis kiállítás - Minden jog fenntartva! A képek és az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

Hegyek, völgyek

Szeretem a metaforákat. Amikor egy adott élethelyzet értelmezéséhez, elmeséléséhez megtalálom a megfelelő hasonlatot, valahogy minden érthetőbbé, elfogadhatóbbá válik. Szabadon kipróbálhatom a különböző képeket, amíg rá nem találok a számomra legmegfelelőbbre. A megtalált hasonlat/kép/szimbólum ezt követően szabadon továbbgondolható, formálható, alakítható, ami a helyzethez történő viszonyulásomra is hatással van. A kísérletezés a különböző képekkel, színekkel, hangokkal, illatokkal, formákkal, méretekkel (akár gondolatban, akár tevékenyen - pl. rajzolás, festés, gyurmázás formájában) elősegíti a helyzet érzelmi feldolgozását.

Egy évvel ezelőtt írás közben egy hegy szimbólum jutott eszembe az önelfogadás és önszeretet kapcsán:
Ahogy fiatal felnőttkoromban a foltjaim sokasodtak, úgy vált egyre idegenebbé és egyre kevésbé szerethetővé tükörképem. A harag, kétségbeesés, kiszolgáltatottság, reménytelenség, csalódottság völgyében az Önelfogadás, Nőiesség és Párkapcsolat névre hallgató, megmászhatatlannak tűnő hegyek vettek körbe.

Miután előhívtam saját hegymászós élményeimet az alábbi történet bontakozott ki előttem:

Mivel a tétlen üldögélés nem az én műfajom, miután (jó hosszasan) kiszomorkodtam magam, mégiscsak nekivágtam a hegyek meghódításának. Elégedettséggel töltött el, hogy az erőfeszítéseimnek vannak eredményei, és meglepett, hogy a csúcsok akár kis lépésekkel is megmászhatók.

Útközben megtanultam, hogy az elfáradás a hegymászás természetes része, hogy a csúcson érdemes ráérősen elidőzni, mint ahogy azt is, hogy nem maradhatunk örökre ott. Jönnek az újabb lejtők és völgyek, ahol teljesen természetesen érezhetem magam ismét egy kicsit rosszul, vagy akár nagyon elkeseredve. Tudom viszont, hogy történjék bármi, ott van bennem az adott helyen és időben körülöttem lévő hegyek meghódításához szükséges erő és kitartás.

Lehet, hogy hegymászás közben jól esik a hosszabb-rövidebb pihenés, a csúcsra viszont előbb vagy utóbb mindenki feljuthat, ezért feladni nem ér!

Ui.: A hegymászás hasonlat Pál Ferenc "A szorongástól az önbecsülésig" című könyvében is megjelent, mely ITT is olvasható.   

© Minden jog fenntartva! Az írás és a fényképek engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

kaTARzis Tiszafüreden

A Kovács Pál Művelődési Központhoz 2015. január 31-én délelőtt érkeztünk. Zám Lajosné fogadott minket, akivel már régóta terveztük-szerveztük, hogy a képek Tiszafüreden is láthatóak legyenek. 

Miután megérkeztünk, egyből nekiláttunk a munkának. Szükségünk is volt a segítő kezekre, hogy valamennyi kép a helyére kerülhessen a délutáni megnyitóig. :)

A tiszafüredi kaTARzis kiállítást dr. Borsos Anikó, járási tisztifőorvos nyitotta meg. A Főnix TV 2015. február 4-i adásában a beszéd teljes terjedelmében hallható volt. Köszönjük Márton Henriettának, hogy megörökítette számunkra Borsos Anikó képeink ihlette gondolatait.

Később örömmel olvastuk a kiállításról megjelent tudósításokat is: 

"A színes képek – első benyomásként – egy mai divatbemutató képei is lehetnének: szép nők, elegáns ruhák és kiegészítők. A kiállítás-megnyitó után már más szemmel néztük meg a fotókat, kicsit csodálkozva, talán nagyobb érdeklődéssel vizsgáltuk, mi van egy-egy mosoly, egy csillogó szempár mögött." (Forrás: ITT) 

"A kiállított képeken a múlt század divatját érzékien kelti életre 8 nő, mindezt teszik haj nélkül, magabiztosan, sorsukkal megbarátkozva, úgy NŐIESEN! A szervezők célja, hogy a fotóművészet kínálta lehetőséget megragadva a tárlat látogatója újrafogalmazza magában a nőiesség fogalmát, az ahhoz tartozó kliséket." (Forrás ITT)

A tiszafüredi volt a kaTARzis kiállítás kilencedik helyszíne. Köszönjük a lelkes és szeretetteljes fogadtatást, amelynek köszönhetően egy fantasztikus hangulatú megnyitóban volt részünk. 

A tizedik, jubileumi alkalomra meglepetéssel készülünk. Figyeljétek a híreket! A kaTARzis kiállítás bemutatása ITT, hivatalos facebook oldala ITT található, a kapcsolódó blog bejegyzések pedig ITT olvashatók.

© kaTARzis kiállítás - Minden jog fenntartva! A képek és az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható. 

Nőnapi gondolatok

A nőnap apropóján, az Észak-Magyarország napilap szerkesztőjének kérésére vendégjegyzetet írtam. Nagy meglepetés és megtiszteltetés volt számomra a felkérés, melynek örömmel tettem eleget. Határidőre még úgysem írtam korábban, így most ezzel az élménnyel is gazdagabb lettem. Az írás a 2015. március 7-i lapszámban jelent meg. 

Közismert vélekedés, hogy a nőiesség kifejezésének szinte elengedhetetlen kellékei közé tartozik többek között a magassarkú cipő, a szoknya vagy a hosszú haj. Én azonban igencsak bajban lennék, ha ettől lenne egy nő valóban nő, ugyanis nem tudok magassarkú cipőt hordani, így a szoknyára is ritkábban szavazok, ráadásul – egy autoimmun betegség eredményeképpen – hajam sincs. Ha tehát sokakhoz hasonlóan én is azt gondolnám, hogy a nőiességem e külső „kellékeken” múlik, elég rosszul érezhetném magam a bőrömben. 

Az elmúlt években bejárt önismereti utamnak köszönhetően a figyelmemet ma már a nőiségemmel kapcsolatos belső élményeimre és érzéseimre, valamint – hiányaim helyett – állapotom előnyeire fordítom. Nincs ugyan hajam, van viszont többféle színű és fazonú parókám és kendőm, miközben a szőrtelenítéssel sem kell bajlódnom. Nap, mint nap az én személyes döntésemen múlik, hogy félig üres vagy teli az a bizonyos pohár. 

A legnehezebb talán az volt, hogy el tudjak rugaszkodni a média és a társadalom által sugallt „ideális nő” képétől, és megtaláljam saját nőiségem belső forrását. A tükörből lehet, hogy reggel egy kopasz, később egy vörös vagy talán egy szőke nő néz vissza rám, a belső tükröm mégis mindig ugyanazt mutatja: egy álmait valóra váltó, kitartó, érzékeny, ugyanakkor szükség esetén határozott, erős nő képét. Amióta kifényesítettem belső tükrömet, összhangba kerültek a nőiségemmel kapcsolatos érzéseim a személyes stílusommal, amin keresztül azóta e belső harmóniát a külvilág felé is sugározni tudom. 

A nőnap szerintem remek alkalom arra, hogy tudatosan kapcsolatba kerüljünk saját nőiségünkkel. Fontosak ugyan a külső megerősítések és visszajelzések, számomra azonban még ennél is fontosabb, hogy én mit gondolok önmagamról, és hogy szeretem-e azt a nőt, aki a tükörből visszanéz rám? Március 8-án – ha csak egy mosoly formájában is, de – biztosan szánok időt arra, hogy megünnepeljem a bennem élő nőt.

© Minden jog fenntartva! Az írás engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.