2014. december 30., kedd

Kétezer-tizennégy

Ami elmondható volt, elmondtam, ami nem, azt megéltem.

Életem egy eléggé meghatározó, de itt kevésbé érintett területéről az idei év kapcsán egy Carl Gustav Jung gondolat jutott eszembe: "Az ember ismételten el-elfelejti, hogy ami egykor jó volt, nem marad mindenkorra és örökre jó. Csak rója régi útjait, melyek hajdan jó felé vezették, baktat rendületlenül, noha már rég rossz irányba görbültek bevált ösvényei. Aztán már csak a legnagyobb áldozatok árán, keserves bajlódás közepette tud beletörődni abba, hogy a régi jó talán már megavult, s immár nem is jó. És így van ezzel kicsiben és nagyban egyaránt."
Lassan búcsúzom kétezer-tizennégytől. Köszönöm a jót és a kevésbé jót is. Sokat tanultam: magamról, másokról, a világról. Tapasztaltabban (és kicsit talán bölcsebben is), új utakat keresve és a jóra nyitottan vágok neki kétezer-tizenötnek.
 
Ha hozzám hasonlóan ti is szeretnétek tudatosan lezárni ezt az évet és felkészülten várni a közelgőt, akkor ajánlom figyelmetekbe az Éviránytű munkafüzetét, melyet innen lehet letölteni.
 
© Minden jog fenntartva! Az írás és a fénykép engedély nélküli publikálása, másolása, bármilyen módon történő felhasználása a szerzői jog megsértésének minősül, melyet a törvény büntet. A bejegyzés linkje megosztható.

Nincsenek megjegyzések: